A vádlottak és ügyvédeik színjátéknak minősítették, hogy a bolíviai Tarijában egy héttel – immár sokadik alkalommal – elnapolták a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Előd és további 38 személy ellen indított per tárgyalását – írta pénteken a latin-amerikai ország több napilapja.
A lapok röviden tudósítottak arról, hogy az ismételt elnapolást azért rendelte el a bíróság, mert nem érkezett meg minden vádlott az ország déli részében fekvő Tarijába. A Santa Cruzban megjelenő El Deber azt írta: több vádlott védőügyvédje színjátéknak nevezte a történteket, felhívta a figyelmet arra, hogy a perben számos eljárásbeli szabálytalanságot is elkövettek. A rendkívül nehezen indult tarijai tárgyalás harmadik napján például a vád ismertetésekor követtek el szarvashibát, olyan vádpontot olvastak fel újra, amelyet egy korábbi meghallgatáson már semmisnek nyilvánítottak.
A La Pazban kiadott La Razón és a Cochabambában megjelenő Los Tiempos szerint a perbe fogottak a tárgyalás folytatásáig nem maradnak Tarijában, ahol nincs alkalmas zárka a fogva tartásukhoz, hanem ideiglenesen visszaszállítják őket La Pazba, illetve Trinidadba. A foglyokat tehát ismét ide-oda utaztatják az egymástól rendkívül nagy távolságra lévő városok között – utalnak rá a lapok. Sergio Rivera, Tóásó Előd ügyvédje két nappal korábban az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy a per során a legalapvetőbb emberi jogokat is megsértették.
Bolíviai elit kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lőtték le a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Letartóztatták a horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot és a román mellett magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni. Az akció két túlélőjét azóta is fogva tartják, holott a bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, hiszen 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak előzetes letartóztatásban, és le kellett volna zárni ügyüket.
MTI
