„El fogjuk juttatni kollégáinknak a kormány közleményét, ez a közlemény minden szervezetünkhöz el fog jutni, és a szakszervezeti tagok nagyon gyorsan meghozzák a döntésüket, de azt biztosan kijelentjük, hogy ezzel az ajánlattal kezdetét veszi az általános sztrájk” – hangsúlyozta Nistor.
A szakszervezetek vasárnap este, a kormánnyal való egyeztetés után, azt javasolták a szülőknek, hogy az általános sztrájk ideje alatt ne küldjék iskolába gyerekeiket. „Vannak iskolák, amelyeknek minden alkalmazottja sztrájkol, és nem lesz, aki felügyelje a gyerekeket. Azt javasoljuk a szülőknek, hogy tartsák otthon a gyerekeket, de az iskolák nem zárnak be. Ez legyen nagyon világos: nem teszünk lakatot az iskolákra. Azokban az intézetekben, ahol vannak olyan tanárok, akik nem csatlakoztak a sztrájkhoz, felügyelni fogják a gyerekeket, ha azok mégis mennek iskolába” – jelentette ki Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke.
A sztrájkolók azt követelik, hogy a tanügyi bértábla a 4000 lejes országos nettó átlagbér szintjén kezdődjék, míg jelenleg egy kezdő tanár bére nem éri el a 2600 lejt. Legutóbb 18 éve volt általános sztrájk a román közoktatásban.
Hăncescu szerint a kormány ajánlata a bértörvényben foglaltak szerinti bérkövetelések megoldására irányul, „semmi többre”. „A 8-as mellékletet gyakorlatba ültetik, pontosabban a tanárok megkapják a 153-as törvényben előírt fizetést, hogy elérjék a maximális bérszintet. Ez 7-8 százalékos fizetésemelést jelent” – mondta Hăncescu. Leszögezte azonban, hogy az intézkedés gyakorlatba ültetésének időpontja a kormánytól függ.
Az újságírók azon kérdésére, hogy mi történik a sztrájkolók fizetésével az általános sztrájk idején, Nistor a következőképpen válaszolt: „Pontosan az, amit a törvény előír. A hatályos törvény szerint az általános sztrájk idejére a munkaszerződés felfüggesztődik, tehát nem kapnak fizetést erre az időszakra. De mindenki vállalta ezt, vállaltuk. És ebből látszik az elégedetlenségi szint. Több mint 150 ezer pedagógusról és további 60-70 ezer fős kisegítő személyzetről van szó.”
Nistor szerint a tárgyalások folytatódnak a következő időszakban, de a hatóságoknak „nagyon világos és határozott ajánlatokat kell tenniük a megvalósítások ütemterve és az összegek tekintetében”. „Még ha jó szándékról is van szó, akkor is csak szándékról beszélünk. Egy jövőbeli bértörvényről beszélünk, egy olyan bértörvényről, amelyről csak július 15-én kezdenek tárgyalni, és elfogadása október vége körül valósulhat meg, de lehet, hogy csak 2023 végén, és esetleg január 1-jétől alkalmazható lesz” – jelentette ki Nistor. Hozzátette, azt sem tudják még, hogy a béremelés majd egyszerre, vagy csak részletekben fog megvalósulni. „Jelenleg csak a lehetőségekről tárgyalunk” – szögezte le.
Az iskolai év lezárását illetően a szakszervezeti vezetők leszögezték: a kormánynak kell válaszolnia erre a kérdésre, és „eldől majd”, hogy lezárják-e a diákok jegyeit év végén, vagy sem.
A Spiru Haret vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a bérek kérdése a fontos, ugyanis a bértörvény tervezetéhez a szakszervezeti szövetségek több javaslatot nyújtottak be, amelyeket azonban a döntéshozók még nem vettek figyelembe. Végezetül leszögezték: minden a kormányon múlik, és remélik, időben megtalálják a megoldásokat, hogy a tanulókra ne hasson ki negatívan a tiltakozó akció.
Agerpres
