Életképtelen lenne Székelyföld, ha „önállósulna”: erre a következtetésre jutott az Adevărul című román napilap, amely hétfői számában Hargita, Kovászna és Maros megye gazdasági mutatóit elemezte. A lap azt vizsgálta, hogy milyen gazdasági kilátásai lennének egy „etnikai alapú” székelyföldi autonóm területnek, amelyet a cikk szerzője „állami entitásként” emleget.
Az Adevărul szerint a három megye összterméke tavaly körülbelül hatmilliárd eurót tett ki, ami az 1,12 millió lakosra vetítve, ötezer euró körüli egy főre eső GDP-t jelentene. A háromnegyedrészt hegyvidékből álló terület az elemzés szerint csak – nem túl hatékony – állattenyésztésre és zöldségtermesztésre alkalmas. A három megyében bejegyzett 67 ezer cégnek összesen 21 ezer alkalmazottja van, vagyis a lakosság kevesebb mint 20 százalékának van munkahelye, a foglalkoztatottsági ráta pedig 37 százalékos.
Az elemzés szerint a térség nem tudná egyedül eltartani 120 egészségügyi és 450 oktatási intézményét, több mint száz községi és 16 városi polgármesteri hivatalát, hiszen az ezekhez szükséges összeget jelenleg évi 25 millió euróval pótolja ki a központi költségvetés. Az Adevărul szerint a székely „tartományt” el kell tartania valakinek, ha nem akar „magyar mintára” 27 százalékos áfát és 20 százalékos társasági és jövedelemadót bevezetni, miközben „az enklávét” körülvevő Romániában 24 százalékos az áfa és 16 százalékos az egységes adókulcs.
A lap mindebből azt a következtetést vonja le, hogy a „Székelyföld projekt” egy olyan utópia, amire nem érdemes vesztegetniük az idejüket sem a magyaroknak, sem a románoknak, sem más európaiaknak.
MTI
