A romániai magyarság számára nem volt közvetlen tétje a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazásnak, ezzel magyarázható a magyar választók alacsony részvétele – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. „Az erdélyi magyarok mindig akkor vesznek részt nagy számban, amikor ennek van közvetlen tétje, vannak magyar jelöltek, amikor úgy érzik, hogy a döntés, a választás róluk szól, az őket képviselő szervezetekről” – mondta Kelemen.
A politikus elutasította Crin Antonescu ideiglenes államfő nyilatkozatát, amelyben a romániai magyarokat azzal vádolta, hogy „bojkottálták” a népszavazást. „Elfogadhatatlan, hogy a magyarokat hibáztassák a referendum miatt, amelynek a végeredményét még nem is lehet tudni” – mondta az RMDSZ elnöke. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ a szavazáson való részvételre buzdította a magyarokat, akiknek azt ajánlotta, szavazzanak saját lelkiismeretük szerint.
Kelemen elutasította azt a kijelentést is, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök tanácsára maradtak volna otthon a romániai magyarok. Szerinte Orbán felszólításának nem volt hatása, mert más választások alkalmából sem hatottak az erdélyi magyar választókra a magyarországi politikusok nyilatkozatai.
Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezetének elnöke szerint a romániai magyarok alacsony részvételi aránya azt mutatja, hogy ez a közösség inkább Băsescu oldalán áll, és nem tud „posztkommunista” politikai erőket támogatni. Nemes szerint az EMNP-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) a népszavazásról való távolmaradásra vonatkozó buzdítása is hatott a választókra.
Az MPP szerint a romániai magyar választók távolmaradása nem passzivitást jelent, hanem egyértelmű állásfoglalást. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Székelyföldön és a többi magyarlakta vidékeken távolmaradással tüntettek az emberek a Szociálliberális Unió (USL) politikája ellen. Az MPP szerint a referendum ismét bebizonyította, hogy az erdélyi magyar közösség képes eldönteni országos kérdéseket is.
Az MPP megítélése szerint az erdélyi magyarok nemcsak a „nacionalista kirohanásokra adtak frappáns választ”, hanem egyértelműen kijelölték az irányt is azáltal, hogy „nem hallgattak a részvételre bíztató szirénhangokra, és elutasították a baloldali-liberális szövetség, illetve azok cinkosainak kísérletét”.
A végleges részvételi adatok szerint Romániában a többségében magyarok által lakott Hargita és Kovászna megyében mentek el a legkevesebben szavazni. A Hargita megyei választási iroda hétfő reggeli közlése szerint a szavazati joggal rendelkezők 13,6 százaléka jelent meg az urnák előtt. A szavazók 68,14 százaléka Basescu menesztése mellett voksolt, 29,55 százalékuk a leváltása ellen foglalt állást. Kovászna megyében 18,56 százalékos részvételt jegyeztek, ott a voksolók 78,31 százaléka az államfő leváltása mellett szavazott, 21,68 százalék pedig ellene. A mintegy 38 százalékos magyar lakossággal rendelkező Maros megyében 35,07 százalék volt a részvétel – ami szintén elmarad a 46,13 százalékos országos átlagtól –, ott a szavazók 83,72 százaléka támogatta Băsescu leváltását, 14,70 pedig hivatalban maradása mellett tette le voksát. A jelentős magyar lakossággal rendelkező többi megyében is az országos átlag alatti részvételt jegyeztek.
MTI
