Azt követően kezdett foglalkozni a média a két ország több mint négy éve halogatott schengeni felvételével, hogy Ponta szeptemberben több nyilatkozatában is összekötötte a témát a migrációs válsággal. A kormányfő – a schengeni tagságra utalva – szeptember 7-én rámutatott: Románia szolidaritást vállal európai uniós partnereivel a bevándorlók problémájának kezelésében, de az egyenlő kötelezettségek mellett egyenlő jogokra is igényt tart. Most látszik, „milyen igazságtalanság érte Romániát”, amikor nem vették fel a schengeni övezetbe, hiszen most azon országok követelnek leghangosabban szolidaritást Romániától a bevándorlók ügyében, amelyek megakadályozták csatlakozását a schengeni térséghez – mondta akkor a kormányfő. Victor Ponta most jordániai útján úgy nyilatkozott az Agerpres hírügynökség tudósítójának, hogy „ugyanazok az országok, amelyek korábban is megvétózták a román és bolgár csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez, Románia értésére adták, hogy továbbra sem támogatják a két ország felvételét, így az uniós bel- és igazságügyi miniszterek jövő heti ülésén nincs értelme erőltetni a döntést, amely csak konszenzussal hozható meg”. Hozzátette: jövőre a román csatlakozást rendre elutasító Hollandia lesz az EU soros elnöke, így a maga részéről nem lát esélyt arra, hogy (jövő ősszel lejáró) mandátuma végéig Romániát felvegyék a schengeni övezetbe.
Ponta szerint Románia mindeddig – éppen a schengeni tagság reményében – Németországnál és Franciaországnál szigorúbb vízumpolitikát folytatott. Úgy vélte: Bukarestnek el kell gondolkodnia azon, hogy enyhítse a román vízum kiadásának feltételeit például a jordániai állampolgárok számára, és ne tápláljon olyan illúziókat, hogy egyhamar a schengeni övezete tagja lesz. Kezdetben Németország és Franciaország ellenkezése, majd Finnország és Hollandia vétója akadályozta meg az eredetileg 2011 tavaszára tervezett román és bolgár schengeni csatlakozást a két országban tapasztalható korrupcióra hivatkozva.
MTI
