A kabinetnek a szükséges 233 helyett 282 törvényhozó szavazott bizalmat (a PSD–ALDE koalíció kormányát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői is támogatták), 132 törvényhozó a kormány beiktatása ellen voksolt.
Dăncilă a bizalmi szavazás előtt elhangzott parlamenti beszédében a Szociáldemokrata Párt (PSD) 2016-os választási győzelme nevében kért bizalmat. Az új kormány legfőbb célkitűzése, hogy 2020-ra Románia a rangsor első felébe kerüljön a legerősebb európai gazdaságok listáján, megteremtve a feltételeit annak, hogy a fiatalok ne külföldön keressék boldogulásukat, akik pedig elmentek, azok térjenek haza – mutatott rá a kormányfő.
Ezért szavazta meg a kormányt az RMDSZ
Az RMDSZ közvetlenül a hétfő délutánra tervezett bizalmi szavazás előtt hozta meg döntését – miután a parlament szakbizottságai meghallgatták a miniszterjelölteket –, hogy megszavazza a PSD–ALDE másfél éven belüli harmadik kormányát. Kelemen Hunor szövetségi elnök rámutatott: a kormányprogram gyakorlatilag nem változott, így az RMDSZ-nek, amely már két alkalommal megszavazta azt, nincs oka felülbírálni korábbi döntését. Megjegyezte: a kormányt alkotó szociálliberális koalíciónak az RMDSZ nélkül is legalább tíz szavazatnyi többsége van, a jobbközép ellenzék pedig nem is tett javaslatot kormányfőjelöltre.
Hétfő reggel Ludovic Orban, a jobbközép ellenzék vezető erejének számító Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke arról próbálta meggyőzni Kelemen Hunort, hogy a magyar érdekképviselet utasítsa el Liviu Dragnea újabb „báb-kormányának" beiktatását. Az RDMSZ elnöke erről azt mondta: ha egy ilyen horderejű egyben az PNL igazán meggyőző akart volna lenni, akkor nem néhány órával a beiktatás előtt, hanem hetekkel, hónapokkal korábban kellett volna elkezdeni a munkát.
Az RMDSZ politikusai mindazonáltal apró iróniákkal próbáltak némiképp elhatárolódni a kormánykoalíciótól. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – az ifjúsági szervezetek kötetlen hangulatú születésnapi rendezvényén – a hétvégén azt mondta: egyesek szerint a PSD–ALDE új kormányprogramja olyan, mintha a mezőgazdasági tárcánál „két sör között" fércelték volna össze. Az RMDSZ elnöke ironikusan beszélt arról is, hogy a PSD félévente lecseréli kormányát. Cseke Attila szenátusi frakcióvezető a francia közszolgálati rádió román adásában szükségesnek tartotta leszögezni, hogy az RMDSZ nem a koalíció „tartozéka".
Az RMDSZ a 2016. decemberi választások után négy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a szociálliberális kormánykoalíció pártjaival, amelyben a felek vállalták, hogy kölcsönösen támogatják egymás előre egyeztetett törvénytervezeteit. A koalíció pénteken összeállította az új kormány névsorát, amelyben a két hete lemondatott Tudose-kabinet minisztereinek csaknem fele a helyén maradt. A szociálliberális koalíció a 27 miniszter közül 17-et cserél le: a cserék nagy része a PSD megyei szervezeteinek jelölései alapján dőltek el.
EMNP: feltélekhez kellett olna kötni a kormány támogatását
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a parlamentben jelen levő romániai magyar képviselőknek feltételekhez kellett volna kötniük a kormány és a kormánypártok támogatását - olvasható az EMNP közleményében. A dokumentum szerint az erdélyi közvélemény joggal követi aggodalommal a kormányválság és kormányalakítás eseményeit, hiszen egy éven belül immár a harmadik miniszterelnök kezdheti meg munkáját Bukarestben.
Az EMNP Országos Elnöksége szerint a romániai magyar képviselőknek csak akkor érdemes támogatniuk az új kormányt és a kormánykoalíció pártjait, ha az erdélyi magyar közösség szempontjából megkerülhetetlen kérdésekben garanciákat kapnak az előrelépésre. Az EMNP szerint a feltételek között kellett volna szerepelnie az autonómiaformák megvalósításáról szóló román –magyar párbeszéd beindulásának, a közigazgatásban az anyanyelvhasználat megfelelő biztosításának, valamint az ezt szabályozó törvényes keret kibővítésének. A feltételek közé sorolták a nemzeti és regionális jelképek szabad használatának haladéktalan biztosítását és az ezzel kapcsolatos hatósági zaklatások megszüntetését, az egyházi- és közösségi vagyon visszaszolgáltatásának újraindítását és megnyugtató rendezését. Az EMNP szerint a támogatás feltételéül kellett volna szabni a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a marosvásárhelyi római katolikus líceum ügyének rendezését, Székelyföld gazdasági diszkriminációjának megszüntetését és a régió fejlődésének biztosítását, a Székelyföldet is érintő észak-erdélyi autópálya mihamarabbi megépítését, az igazságügyi törvénycsomag felülvizsgálatát, valamint az év elejétől tapasztalható súlyos adó- és pénzügyi zavart okozó törvények módosítását.
„Jogos elvárásunk, hogy az erdélyi magyar szavazatokat a bukaresti törvényhozásban képviselők pártpolitikai szempontjaikon felülemelkedve a magyar közösség nemzeti érdekeit tartsák szem előtt" – olvasható a közleményben.
MTI
