2013. június 18-án, Brüsszelben, az Európai Parlament Kulturális Szakbizottságának (CULT) rendes ülésén egyhangúan megszavazták a veszélyeztetett európai nyelvek védelméről szóló jelentést. Francois Alfonsi jelentéstevő, az Európai Szabad Szövetség korzikai képviselője a szavazást megelőzően a dokumentum fontosságát hangsúlyozta. Mint mondotta, elfogadása esetén, példamutató lehet minden tagállam számára, hogy Brüsszelben a képviselők egységesen támogatják a veszélyeztetett nyelvek védelmét. Ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy hazája, Franciaország mind a mai napig még nem ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, majd köszönetet mondott a más frakciókhoz tartozó árnyék-jelentéstévők együttműködéséért és segítségéért.
Az Európai Néppárt részéről Tőkés László volt a jelentés felelőse, aki maga is cselekvő részt vállalt a szöveg végső megfogalmazásában – egyrészt az általa benyújtott 26 módosító javaslattal, másrészt a kompromisszumos javaslatok kialakításában.
A jelentés hiánypótló jelleggel bír, ugyanis míg az UNESCO már évekkel ezelőtt megkezdte a világban létező veszélyeztetett és kihalástól fenyegetett nyelvek számbavételét és figyelemmel követését – ezzel szemben viszont ebben az ügyben az Európai Unió szinte semmi konkrétumot nem tud felmutatni. A szakbizottság által elfogadott jelentéstervezet visszautasítja a nyelvi kizárólagosságot, az erre irányuló törekvéseket pedig ellentétesnek minősíti az Európai Alapjogi Charta előírásaival, és arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy konkrét intézkedéseket ültessen életbe a veszélyeztetett közösségek védelmében.
Tőkés László javaslatai nyomán – egyebek mellett – szerepel a jelentésben, hogy az anyanyelvű oktatás a leghatékonyabb módja a tanításnak, valamint az, hogy a tagállamoknak a nyelvvédelem terén is föl kell lépniük az asszimiláció ellenében. Annak ellenére, hogy erdélyi képviselőnk eredetileg kötelező erejű irányelveket javasolt a veszélyeztetett nyelvek védelmében, a képviselők döntő többsége „csak” egy olyan kompromisszumos megfogalmazásban tudott megegyezni, hogy az Európai Bizottság kedvező intézkedéseket foganatosítson a szóban forgó közösségek érdekében.
A CULT-bizottság – többek között – többségi szavazattal elutasította Cătălin Sorin Ivan román szocialista képviselő azon javaslatát, amelyben azt szorgalmazta, hogy az uniós programokkal csak a veszélyeztetett nyelveket, és ne a „kisebbségi közösségeket” támogassa.
Gál Kinga magyar és Herbert Dorfmann dél-tiroli német néppárti, valamint Tőkés László javaslatára, a jelentés felszólítja a tagállamokat arra, hogy intézményes módon lehetővé tegyék a veszélyeztetett nyelvek anyanyelvi szinten való oktatását az illető közösségekhez tartozó fiatalok számára. Ugyancsak erdélyi képviselőnk indítványozta, hogy azok a tagállamok, amelyek nem írták alá és nem ratifikálták még a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját (1992), valamint a Kisebbségi Keretegyezményt (1995), ezt mihamarabb tegyék meg.
A jelentés a tervek szerint még a nyári szünet előtt az EP plénuma elé kerül, végszavazásra.
(Tőkés László EP-képviselő irodája)
