Magyarországon feliratkozáshoz kötötték a választójog gyakorlását – összefoglaló ellenzéki reakciókkal

A magyar parlament az alaptörvény módosításával előzetes regisztrációhoz kötötte a választójog gyakorlását. A kormánypárti támogatással – 262 igen szavazattal, 84 ellenében – meghozott döntés alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző 15. napig. A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és a névjegyzékbevétel alapvető szabályait is tartalmazza. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház. A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják. ---------- Az MSZP politikusai néhány héten belül országjárásba kezdenek, hogy megismertessék az emberekkel az előzetes regisztráció szabályait, és feliratkozásra buzdítsák őket. Molnár Zsolt, a szocialista párt budapesti elnöke azt mondta: nem elég jövő szeptemberben elindítani a regisztrációs kampányt, ezért már a választási eljárási törvény elfogadása után országjárást kezdenek, igyekezve meggyőzni az embereket arról, hogy regisztráljanak, vegyenek részt a választáson. Ezt azzal indokolta, hogy mindenkinek meg kell értenie, mi a tétje a 2014-es választásnak, ehhez pedig meg kell ismerniük a feliratkozási szabályokat, köztük azt, hogy a névjegyzékbevétel az önkormányzati és az európai parlamenti voksolásra is szól. Felmérések szerint a megkérdezettek 80 százaléka ellenzi az előzetes regisztrációt, nagy többségük pedig nincs tisztában azzal, hogy miként iratkozhat fel. Molnár kitért arra is, hogy az MSZP változatlanul ellenzi, a választójog szükségtelen korlátozásának tartja a regisztrációt, ezért nemzetközi fórumokhoz fordulnak. ---------- Az LMP-s Karácsony Gergely szerint „nagyüzemi választási csalások” lehetőségét veti fel az, ha a választási regisztráció bevezetésével párhuzamosan megszüntetik a központi lakcímnyilvántartást. A párt frakcióvezető-helyettese azt mondta: a regisztráció bevezetésével teljesen kaotikussá válna a választási folyamat, a lakcímnyilvántartás eltörlése pedig lehetővé tenné, hogy ebben a helyzetben a pártok visszaéljenek azzal, hogy az állam nem tudja pontosan követni, ki hol regisztrált, ki hol adta le a szavazatát, sőt azt sem, hogy ki hányszor szavazott. A politikus szerint ez egy olyan típusú választási csalás lehetőségét hordozza magában, amelyet 1947-ben a kommunista párt követett el a kékcédulás választások során. ----------- A Demokratikus Koalíció (DK) szerint mivel az állam a külhoni magyar állampolgárokról is nyilvántartást vezet, az előzetes regisztráció mellett felhozott utolsó kormánypárti érv is megdőlt. Molnár Csaba alelnök azt mondta: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszából – amelyet a politikus írásbeli kérdésére adott – kiderül, hogy a határon túl élőknek a magyar állampolgárság felvételekor nyilatkozniuk kell lakcímükről, tartózkodási helyükről, elérhetőségükről. Ezeket az adatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartja. A DK távol maradt a választójog gyakorlását feliratkozáshoz kötő alkotmánymódosítás hétfői határozathozatalától, a választási eljárási törvény – várhatóan november 12-ei – elfogadásakor pedig tiltakozásul élőlánccal veszik körbe a Parlamentet.

MTI