Szavazás egy Spanyolországban berendezett szavazóhelyiségben | Fotó: a külügyminisztérium Facebook-oldala
Mivel már a második fordulóról van szó, a szavazólapon csak két név szerepel: George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje és a független Nicușor Dan. Közülük az lesz elnök, aki ellenfelénél több érvényes voksot szerez.
A külföldön élő vagy ideiglenesen külföldön tartózkodó román állampolgárok már péntek óta voksolhatnak. A többmilliós román diaszpóra számára – a korábbi torlódások elkerülése érdekében – minden korábbinál több, 965 szavazókört rendeztek be külföldön.
A közvélemény-kutatások szerint a két jelölt között nagyon szoros küzdelem várható, ennek megfelelően rekordmagas részvételre lehet számítani.
Pénteken és szombaton mintegy kétszer annyian mentek el szavazni külföldön, mint az elnökválasztás május 4-i első fordulójának első két napján. Romániai idő szerint vasárnap 8 óráig
több mint 747 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában
– derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból, amelyet az Agerpres ismertetett. A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár számára belföldön 18 979 szavazóhelyiséget rendeztek be.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik.
Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.
Az első fordulóban a román népnek tisztelet követelő, szuverenista jelszavakkal kampányoló George Simion, a hagyományos pártok által szélsőségesnek tartott AUR elnöke az érvényes voksok 41 százalékát, a „becsületes Románia” összefogását sürgető Nicușor Dan, Bukarest európai uniós elkötelezettségű főpolgármestere pedig a szavazatok 21 százalékát szerezte meg.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), az erdélyi, partiumi és bánsági magyar püspökök, a magyar felsőoktatási intézmények vezetői és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szavazásra és Nicușor Dan támogatására biztatták az erdélyi magyarokat, megakadályozandó, hogy az úzvölgyi temetőgyalázásról, a magyar oktatás és nyelvhasználat elleni támadásairól elhíresült Simion kerüljön a román elnöki hivatalba és a magyarellenes AUR alakítson kormányt.
A szavazókörök – külföldön és belföldön egyaránt – romániai idő szerint 21 órakor zárnak. Azokon a helyeken, ahol záráskor még szavazók várakoznak a bejáratnál, hogy leadhassák voksukat, a szavazókör nyitva maradhat éjfélig. Az exit poll-felméréseket urnazáráskor ismertetik a hírtelevíziók.
Csoma Botond: csak együtt, jól szervezetten tudjuk legyőzni a magyarelleneseket!
A 13 órakor a belföldi részvétel 26,35 százalékos volt, ez még mindig jóval magasabb, mint az első fordulóban: akkor 21,32 százalék volt. A magyarok szavazókedve becsléseink szerint kezdi megközelíteni a belföldi átlagot – mondta kora délután Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ sajtószóvivője.
Külföldön továbbra is rekordszámú szavazatot adnak le: majdnem kétszer annyian szavaznak, mint az első fordulóban. „Nem dőlhetünk hátra. Nekünk, magyaroknak most kell csak igazán belehúzni a mozgósításba. Menjünk szavazni! Csak együtt, jól szervezetten tudjuk legyőzni a magyarelleneseket!” – fogalmazott.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 16 óráig 8 469 982 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 47,09 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában. Az elnökválasztás május 4-i első fordulójában 16 órakor 35,92 százalékos volt a részvételi arány.
Bejelentések választási incidensekről
Összesen 76 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés az éjszaka folyamán, ezeknek több mint a fele a kampánycsend megsértésére vonatkozott – számolt be vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője. Monica Dajbog elmondta, hogy kilenc panasz alaptalannak bizonyult, hatot még vizsgálnak, harmincat az illetékes választási irodához és az Állandó Választási Hatósághoz (AEP) irányítottak. Hozzátette, hogy a szavazóhelyiségeknél nem történtek incidensek az éjszaka folyamán, a létesítményeket őrző belügyminisztériumi alkalmazottak vasárnap reggel átadták ezeket a szavazókörzeti választási irodák elnökeinek. Négy személy ellen büntetőeljárás indult.
.jpg)
Arad megyében két bejelentés érkezett a kampánycsend megsértése miatt, ezeket kivizsgálják – írta vasárnap reggeli közleményében a megyei rendőr-főkapitányság.
Kitértek arra is, hogy a megyében kialakított 440 szavazókör biztonságát 1600 belügyi alkalmazott felügyeli, és hogy a szavazókörzetek elnökei a helyiségtől számított 500 méteren belül közterületen is gyakorolhatják feladatukat.
Aki nem viselkedik az előírásoknak megfelelően a szavazóhelyiségben vagy annak környékén, megsérti a kampánycsendet, zavart kelt, megbontja a rendet, zaklatja az urnabiztosokat vagy a szavazópolgárokat, 1500-tól 4500 lejig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A megyei lakosság-nyilvántartó igazgatóság Aurel Vlaicu út 56–76. szám alatti székhelye vasárnap 21 óráig nyitva tart, így sürgőségi eljárással azok is kiválthatják személyi igazolványukat, akiknek lejárt, hogy élhessenek szavazati jogukkal.
Illegális beavatkozás miatt kellett megismételni az elnökválasztást
Az eredetileg 2024 végére kiírt államfőválasztást azért kell megismételni, mert a november 24-én lebonyolított első forduló után az alkotmánybíróság december 6-án (miközben külföldön már megkezdődött a szavazás a második fordulóban) érvénytelenítette az eredményt és elrendelte a teljes választási eljárás elölről kezdését.
A taláros testület arra hivatkozott, hogy a választás tisztaságát sértő, a jelöltek esélyegyenlőségét csorbító illegális befolyásolást és kampányfinanszírozást tapasztalt. Ezt annak nyomán állapították meg, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint – amely titkosszolgálati jelentésekre hivatkozott – a tavalyi első fordulóban legtöbb szavazatot szerző Călin Georgescu független jelölt közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi (orosz állami) beavatkozás segítette.
Idén márciusban a Központi Választási Iroda (BEC) úgy döntött, hogy Georgescu nem indulhat a májusi megismételt elnökválasztáson, eközben a legfőbb ügyészség fasiszta szervezetek támogatása, az alkotmányos rend elleni uszítás és illegális kampányfinanszírozás gyanújával bűnvádi eljárást indított a légionárius eszméket valló politikus ellen – emlékeztet a Krónika.
