A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működéséről, az igazságszolgáltatás megszervezéséről, illetve a bírák és ügyészek jogállásáról szóló három törvénytervezetet október közepén szavazta meg a parlament. A voksolást követően az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői bejelentették, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a három jogszabályt, mert szerintük alkotmányellenesek. Az ombudsman is benyújtott egy keresetet, de ezeket a taláros testület szerdán elutasította, így Iohannis kihirdethette a törvényeket.
Az ellenzéki média Iohannis szemére veti, hogy nem várta meg a Velencei Bizottság véleményezését. Az ellenzéki pártok egyebek között azt nehezményezték, hogy a jogszabályok sértik a bírák és ügyészek függetlenségét, lehetővé teszik, hogy az igazságszolgáltatásban az állásokat érdemtelenül töltsék be, ami összességében gyengíti az igazságszolgáltatási rendszer politikával szembeni függetlenségét.
Ezzel szemben a kormánykoalíciót alkotó pártok szerint a három jogszabály elősegíti az igazságszolgáltatási reformot, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az Európai Bizottság lezárja az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, amelynek keretében Brüsszel 2007 óta figyelemmel kíséri Románia és Bulgária igazságszolgáltatási rendszerének működését. Ez Románia schengeni csatlakozása szempontjából is fontos, hiszen egyes tagállamok azért utasították el a két kelet-európai ország felvételét a schengeni övezetbe, mert érvelésük szerint túlságosan elterjedt a korrupció.
A schengeni csatlakozás kérdése most ismét napirendre került, miután Románia immár tíz éve várja, hogy elfogadják a határellenőrzés nélküli övezethez való csatlakozását.
MTI
