A romániai elnökválasztás első fordulóját november 24-én tartják, a második fordulóra december 8-án kerül sor. 14 államfőjelölt közül választhatnak a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok. A jelöltek közül kilencet politikai pártok, egyet egy nemzeti kisebbségi szervezet jelölt, négyen pedig függetlenként szállnak versenybe.
A Központi Választási Iroda (BEC) október 10-én sorshúzással megállapította a jelöltek szavazólapi sorrendjét. Ez a következő:
- Elena-Valerica Lasconi – Mentsétek meg Romániát Szövetség;
- George-Nicolae Simion – Románok Egyesüléséért Szövetség;
- Ion-Marcel Ciolacu – Szociáldemokrata Párt;
- Nicolae-Ionel Ciucă – Nemzeti Liberális Párt;
- Kelemen Hunor – Romániai Magyar Demokrata Szövetség;
- Mircea-Dan Geoană – független jelölt;
- Ana Birchall – független jelölt;
- Alexandra-Beatrice Bertalan-Păcuraru – Alternatíva a Nemzeti Méltóságért párt;
- Sebastian-Constantin Popescu – Új Románia Párt;
- Ludovic Orban – Jobboldal Ereje;
- Călin Georgescu – független jelölt;
- Cristian Diaconescu – független jelölt;
- Cristian-Vasile Terheş – Román Nemzeti Konzervatív Párt;
- Silviu Predoiu – Nemzeti Akció Liga párt.
A BEC döntése értelmében a választási kampányban tilos bármilyen juttatást vagy jutalmat adni vagy ígérni a választáson való részvételért cserében. Az erre kijelölt helyeken elhelyezett hirdetőtáblák, választási plakátok és egyéb választási propagandaanyagok sértetlenségét a polgármesteri hivatal biztosítja a helyi rendőrség támogatásával. Azokon a településeken, ahol nincs helyi rendőrség, a belügyi szervek támogatását veszik igénybe.
A polgármestereknek kötelességük a parlamenti választásokétól eltérő, külön választási pannókat biztosítani a jelöltek számára. Egy hirdetőtáblán jelöltenként egy választási plakát helyezhető el.
Egy másik szabály szerint tilos olyan plakátokat elhelyezni, amelyeken a Románia vagy valamely más ország nemzeti zászlajára emlékeztető színkombináció látható. Tilos ugyanakkor a kampányszlogenekkel feliratozott vagy a jelöltek arcképét ábrázoló járművekkel történő kampányolás, mint ahogyan a hangosbemondóval felszerelt autókkal való kampányolás is.
A kampánycsend idején tilos a választói akaratot befolyásoló tevékenységet folytatni. Ilyen tevékenységnek minősül mindenféle választási anyag terjesztése, a választási üzenetek hang, kép vagy hang és kép formájában történő megjelenítése a köz- vagy magánterületen elhelyezett digitális képernyőkön, illetve a választók arra való ösztönzése, hogy bizonyos jelöltekre szavazzanak, illetve ne szavazzanak.
A kizárólag és egyértelműen a parlamenti választásokra vonatkozó kampánytevékenység folytatása nem minősül az elnökválasztási kampánycsend megsértésének – szögezte le a BEC.
Agerpres
