Az EP-vitában románul elmondott felszólalását magyar köszöntéssel Vincze Loránt, majd kijelentette, hogy Klaus Iohannis román elnök „2020-ban a magyar nyelvet politikai eszközként használta ellenfeleivel szemben”. Azzal vádolta meg Iohannist, hogy elnöki mandátumának kezdete óta nem reagál a magyar közösség azon javaslatára, miszerint az ország román többségének paktumot kellene kötnie a kisebbségekkel. „Az Európai Unióban már léteznek sikeres kisebbségvédelmi modellek, de ezekről Bukarestben még beszélni sem lehet” – jelentette ki.
Meglátása szerint Romániában erősödnek a szélsőséges hangok. Az idegengyűlölet és az antidemokratikus, Európa-ellenes magatartás ugyanarról a tőről fakad – szögezte le. „Egyetértek önnel abban, hogy sok még a tennivaló Romániában, amint az Európai Unióban is Romániáért. Az Európai Unióba való teljes integráció útján haladunk, ezért a schengeni övezethez való teljes csatlakozásnak valósággá kell válnia” – tette hozzá felszólalásában Vincze Loránt.
Iohannis sürgette Románia schengeni csatlakozását
Klaus Iohannis EP-felszólalásában kifejtette: az Európai Uniónak továbbra is ki kell állnia Ukrajna és népe mellett, „ez a meggyőződésem annak ellenére, hogy egyes hangok arra hivatkoznak, hogy belefáradtak az irántuk mutatott szolidaritásba”.
„A demokrácia, a területi integritás és a szuverenitás, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme nem lehet fáradtság tárgya” – húzta alá a román elnök. Mint mondta, Románia továbbra is részt vesz az Ukrajnát támogató közös uniós erőfeszítésben, valamint a szomszédos Moldova támogatásában is, amelyet intenzíven érint a térség válsága. Iohannis beszédében megerősítette a román népnek „Európa tagadhatatlan erejébe és a közös, szolidáris európai fellépés értékébe vetett bizalmát”. „A koronavírus-járvány hatásai, az Ukrajna elleni orosz háború, a közel-keleti konfliktus csak néhány azon drámai fejlemények közül, amelyek az elmúlt években próbára tették nemcsak a reagálási képességeinket, hanem az unióhoz, az értékekhez és az elvekhez való őszinte ragaszkodásunkat is” – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós csatlakozás tagadhatatlan előnyökkel járt Románia számára, és hangsúlyozta, hogy az országa és a többi uniós tagállam közötti légi és tengeri határellenőrzések márciusi felszámolását „gyorsan követnie kell a szárazföldi határellenőrzések megszüntetésének”.
Iohannis beszédében kitért arra is, hogy a globális kihívások mellett egyre csökken az uniós intézményekbe vetett közbizalom, azonban az EU egysége nem ingott meg a számos megpróbáltatás ellenére sem. „Mindazonáltal tisztában kell lennünk a növekvő euroszkepticizmussal. Ennek hívei olyan kérdéseket vethetnek fel, amelyek részben valódiak, azonban rossz és veszélyes megoldásokat kínálnak, amelyek válságba sodornák társadalmainkat” – hívta fel a figyelmet. Kiemelte: az EU gazdasági súlyát tükröznie kell nemzetközi politikai szerepének. Az EU rendelkezik a céljai eléréséhez szükséges jogi és intézményi eszközökkel, de az is nyilvánvaló, hogy észszerűsíteni kell a döntéshozatali kapacitásokat – tette hozzá.
„Alaposan elemeznünk kell, hogy milyen intézkedéseket hozhatunk, miközben egyesek úgy vélik, hogy a döntéshozatali mechanizmusok valódi hatékonysága lehetetlen az uniós szerződések módosítása nélkül, míg mások radikálisan kizárják ezt a lehetőséget” – fejtette ki. Véleménye szerint „ki kell használni a jelenlegi szerződések keretében rendelkezésre álló összes lehetőséget a zökkenőmentesebb és gyorsabb döntéshozatal érdekében, a szerződések módosítási lehetőségének kizárása nélkül”.
MTI
