Hungarikum lett a székelykapu és a lángos

Székelykapuk az udvarhelyszéki Szejkefürdőn | Fotó: Pataky Lehel Zsolt Beállítás

Székelykapuk az udvarhelyszéki Szejkefürdőn | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Beállítás

Két új elemmel, a székelykapuval és a lángossal bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében – közölte a magyar Agrárminisztérium szerdán.

A székelykapu a közlemény szerint jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.

A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból lehet választani – írták.

A Magyar Értéktár egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült. A Magyarországon egyedülálló bokortanyás településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket, és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.

Bekerült a Magyar Értéktárba a zselici hársméz, amely egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. Több ezer méhcsalád szorgoskodik a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek a hársfa virágzása idején.

A Hungarikum Bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktár pedig 152 kiemelkedő nemzeti értéket tart számon – olvasható a minisztérium közleményében.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Minden, amit a vasárnapi választásokról tudni kell
Június 9-én EP- és helyhatósági választásokat tartanak Romániában. Előbbin 12 párt/szövetség, illetve négy független jelölt vesz részt, utóbbin több mint 207 ezren jelöltették magukat.
Közel százmillió szavazólapot nyomtattak a választásokra, amelyeken százéves jelölt is szerepel
A helyhatósági választásra 207 389-en, az EP-választásra 494-en jelöltették magukat.