Hollandia nem köti már Románia schengeni csatlakozásának ügyét az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmushoz (CVM), amelynek keretében az Európai Bizottság a román igazságszolgáltatás reformját követi figyelemmel – közölte kedden a bukaresti külügyminisztérium. A közlemény szerint ezt Frans Timmermans holland külügyminiszter tudatta Titus Corlăţeannal, a román diplomácia vezetőjével hágai hivatalos találkozójuk alkalmával, hozzátéve, hogy Hollandia továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít a román igazságszolgáltatásról készülő EB-jelentéseknek.
Az unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa március 7–8-i ülésén tűzi ismét napirendre Románia és Bulgária belépését a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. A két ország eredetileg 2011 tavaszára beütemezett, több ízben halasztott csatlakozását legutóbb a holland vétó akadályozta meg.
Az Európai Bizottság több ízben leszögezte, hogy Románia és Bulgária teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, felvételükről azonban egyhangú döntést kell hoznia a belügyminiszterek értekezletének, így bármely tagállam megvétózhatja azt. Kezdetben Németország és Franciaország ellenkezése, majd – 2011 folyamán – Finnország és Hollandia vétója akadályozta meg a román és bolgár schengeni csatlakozást. Az ügy azért kapcsolódott össze az igazságügyi országjelentésekkel, mert az ellenzők főleg a két országban tapasztalható nagyfokú korrupciót kifogásolták, és megnyugtató jelentéseket vártak Bukarestből és Szófiából a korrupció elleni harc hatékonyságáról.
A Romániáról készült, január végén közzétett legutóbbi jelentésben Brüsszel megállapította, hogy Romániában sérül a jogállamiság, és az országnak bőven van tennivalója az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolása, a korrupció elleni küzdelem és a médiaszabályozás területén. A holland–román külügyminiszteri találkozóról kiadott bukaresti közlemény szerint a holland fél mégis az előrelépésekre helyezte a hangsúlyt, Timmermans pedig elfogadta román partnere meghívását egy bukaresti látogatásra.
MTI
