Nem sérti a román alaptörvényt a népszavazások érvényességi küszöbének 50-ről 30 százalékra való leszállítása, ha ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni – állapította meg szerdán a román alkotmánybíróság. A taláros testülettől az ellenzéki pártok – köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – kértek normakontrollt. A kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Unió (USL) törvényhozói azért módosították a népszavazási törvényt, hogy az esetleges választói érdektelenség ne hiúsítsa meg az alkotmány módosítását, amelyről népszavazást kell majd kiírni. Az USL tervei szerint ősszel rendeznék meg az alaptörvény módosításáról szóló népszavazást, de az alkotmánybíróság döntése értelmében az csak akkor lesz érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők több mint fele megjelenik az urnáknál.
A román hírtelevíziók feltételezése szerint az alkotmánybíróság a Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete – egyik ajánlását vette figyelembe, amely szerint az államoknak tartózkodniuk kell attól, hogy megváltoztassák a voksolásra vonatkozó törvényt kevesebb mint egy évvel a választók urnákhoz szólítása előtt. A román államfő leváltásáról rendezett tavalyi népszavazást érvénytelenítette az alkotmánybíróság, mivel – az elnököt támogató ellenzék bojkottja közepette – a részvétel nem haladta meg az ötven százalékot.
A 19 millió állandó lakossal rendelkező Románia választói névjegyzékében több mint 18 millió polgár szerepel, közöttük a külföldön dolgozó csaknem hárommillió vendégmunkás. Ezért a választásokon a részvétel nagyon ritkán éri el az ötven százalékot. A szigorú érvényességi feltételnek az utóbbi két évtizedben csak két népszavazás felelt meg: az alkotmánymódosításról rendezett 2003-as referendum (amely két napig tartott), valamint a parlament karcsúsításáról szóló, Traian Băsescu által kezdeményezett 2009-es népszavazás.
MTI
