Nincs értelme a romániai alkotmánymódosításnak, ha az nem veszi figyelembe a 2009-es népszavazást, mert az szolgáltat jogalapot a módosításra – hangsúlyozta hétfőn Traian Băsescu államfő az új alkotmánybírák beiktatási ünnepségén. Az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság a múlt héten elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy Románia térjen át az egykamarás törvényhozásra, miután 2009-ben az urnákhoz járulók túlnyomó többsége érvényes népszavazáson támogatta az államfő erre irányuló javaslatát. A kormányzó Szociálliberális Unió (USL) arra hivatkozott, hogy – szerintük – a 2009-es referendum konzultatív jellegű volt. „Felméréseket a közvélemény-kutatók készítenek: a referendum a népszuverenitás kifejezője, ahogy azt az alkotmány is leszögezi” – érvelt Băsescu. Hozzátette: nem hagyja annyiban a dolgot, hanem „méltóságteljesen és az alkotmány szellemében” fog reagálni, ha a parlament olyan alkotmánymódosítást fogad el, amely nem veszi figyelme a 2009-es népszavazás eredményét.
A hírtelevíziók által megszólaltatott elemzők szerint Băsescu az alkotmánybírósághoz fordulhat, így hétfői beiktatásukon tulajdonképpen már jelezte is az új alkotmánybíráknak, hogy mivel fogja megkeresni őket. A román jog nem különböztet meg ügydöntő és véleménynyilvánító népszavazást. Az államfő azt is kifogásolta, hogy a szövegező bizottság túl sok részletkérdést akar szabályozni az alkotmányban, így fennáll a veszélye, hogy az új alaptörvény ellehetetleníti az állam működését. Băsescu a régiók kialakításának tervét is bírálta, amely szerinte nem egyszerűsíti le az államirányítást, hanem növeli a bürokráciát.
Hétfőn három új alkotmánybíró tette le a hivatali esküt. A kilenctagú román alkotmánybíróságban háromévente cserélik le a testület egyharmadát a képviselőház, a szenátus és az elnöki hivatal jelölése alapján.
MTI
