Az EP nemzeti kisebbségügyi munkacsoportja szolidáris az erdélyi magyarsággal

Az Európai Parlament (EP) nemzeti kisebbségüggyel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja (intergroup) csütörtökön állásfoglalásban vállalt szolidaritást a másfél milliós erdélyi magyar közösséggel a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében – közölte Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, a munkacsoport társelnöke.
Az intergroup strasbourgi ülésén elfogadott állásfoglalás felszólítja a román hatóságokat az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását célzó restitúciós folyamat folytatására, összhangban Románia uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségeivel. „A közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása kulcsfontosságú a Romániában élő magyar nemzeti közösség identitásának, kultúrájának és nyelvének megőrzéséhez. A visszaszolgáltatott ingatlanokban kiépített intézményi hálózat az erdélyi magyarság megmaradásának alapja” – hangsúlyozta Tabajdi, aki szerint nem engedhető meg, hogy megakadjon az amúgy is vontatottan haladó visszaszolgáltatási folyamat. „Románia 2007-es csatlakozása előtt az Európai Parlament számos alkalommal felszólította a román hatóságokat a rendszerváltás óta húzódó eljárások felgyorsítására. Sajnálatos módon a folyamat a mai napig nem zárult le” – emlékeztetett a magyar szocialista politikus.
Az ügyben született bírósági ítéletről Tabajdi úgy vélekedett, hogy az ügy előzményeit ismerve a döntés megkérdőjelezhető. Egyben reményét fejezte ki, hogy a másodfokon eljáró bírói testület korrigálja a döntést, kimondja az ingatlanok visszaszolgáltatásának törvényességét, és felmenti a vádlottakat. „Ez az ítélet veszélyes precedenst teremthet, és a restitúciós folyamat visszafordításával fenyeget. Ez megengedhetetlen lenne” – hangsúlyozta.
A frakcióközi munkacsoport állásfoglalása felhívja a figyelmet arra, hogy a Székely Mikó Kollégium ügye mozgósította a romániai magyar nemzeti közösség tagjait: e hó elsején Sepsiszentgyörgyön 30 ezer ember vonult a kollégium ügye miatt az utcára. „Megszerzett joguk elveszítése ellen tiltakoztak: azért, hogy ne államosítsák vissza az épületet, és munkájuk miatt ne sújtsa börtönbüntetés a restitúciós bizottság tagjait” – olvasható a dokumentumban. Az állásfoglalás szerint az eset a romániai törvényes visszaszolgáltatási folyamat megtorpanását jelenti, precedenst teremthet annak meghiúsítására. Országszerte több száz olyan visszaszolgáltatott ingatlan van, amelyben oktatási intézmény működött, és ezek mind veszélybe kerülnének – figyelmeztetett a munkacsoport.
„Mi, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport tagjai, az európai nemzeti etnikai és nyelvi kisebbségi közösségek képviselői, szolidaritást vállalunk a másfél milliós romániai magyar közösséggel, mely kiáll közösségi és egyházi tulajdona, valamint a munkájukat jóhiszeműen végző szakpolitikusai mellett" - szögezi le az állásfoglalás.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a munkacsoport korábbi társelnöke szerint a Romániáról most ősszel készülő európai bizottsági jelentésnek az igazságügyi helyzet elemzésekor ki kell térnie a Székely Mikó Kollégium és az egyházi restitúció ügyére. A munkacsoport ülése után adott nyilatkozatában Gál Kinga hangsúlyozta: a kollégium visszaállamosításának ügye nem kizárólag egy nemzeti kisebbség jogait, illetve azok megsértését érintő kérdés, hanem a kisebbségi jogvédelem kategóriáját meghaladva az általános jogbiztonság kérdéskörét érinti, a jogszabályokba vetett bizalmat kérdőjelezi meg Romániában. „Ezért az Európai Bizottságnak az általános jogbiztonság szemszögéből kell vizsgálnia a kérdést” – mondta a néppárti EP-képviselő. Kilátásba helyezte: az ügyben ismét az uniós javaslattevő-végrehajtó intézményhez – a szerződések őréhez – fog fordulni annak érdekében, hogy ősszel, amikor Románia schengeni csatlakozásához kapcsolódóan az igazságügy terén tett vállalások betartását vizsgálja majd az Európai Bizottság, akkor a jelentés tartalmazza a Székely Mikó Kollégium ügyét, mint az egyházi javak visszaszolgáltatásaira tett ígéretet, illetve az általános jogbiztonság elvét megsértő esetet.

MTI