A román alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük azokat a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolt – derült ki a taláros testület vasárnapi közleményéből. A pénteken kezdődött normakontroll során az alkotmánybíróság megállapította, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt.
A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását. Az RMDSZ javaslatai közül már a parlamenti különbizottság sem fogadta el azt, hogy a kisebbségi nyelveket regionális nyelvként ismerjék el Romániában. Azt azonban a szövegező testület megszavazta és beépítette az alkotmánymódosító tervezetbe, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel, és hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerheti a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését a megalakítandó közigazgatási régiókon belül. Ezt a három módosítást alkotmányellenesnek minősítette a taláros testület. A magyarságot érintő változtatások közül csak az ellen nem emelt kifogást az alkotmánybíróság, amely szerint Románia elismeri a királyi család, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában. Az alkotmánybíróság szerint egyebek mellett azok a változtatási javaslatok is túlmutatnák az alkotmánymódosítás keretein, amelyekkel a szövegező testület a miniszterelnök jelölését akarta pontosabban szabályozni és amelyekkel a honatyák egyik frakcióból a másikba való átülését akarta megtiltani.
A normakontroll után a tervezet a román törvényhozás elé kerül, amelynek ki kell igazítania a taláros testület által kifogásolt pontokat, mert a tervezet a parlamenti szavazás után ismét az alkotmánybíróság elé kerül, amely ugyanúgy érvénytelenítheti azt, mint bármely alkotmányellenes törvénytervezetet. Az alkotmánybíróság – a 26 alaptörvénybe ütköző ponton kívül – több tucatnyi javaslatot is megfogalmazott, amelyeket a parlamentnek nem kötelező figyelembe vennie, de elfogadásuk – a taláros testület szerint – összehangoltabbá és egyértelműbbé tenné az alkotmány szövegét. Az alkotmánymódosítást a román parlamentnek kétharmados többséggel kell elfogadnia, és akkor lép hatályba, ha azt érvényes népszavazás is megerősíti.
MTI
