A románok csaknem fele kockázatnak tekinti az ország új régióinak kialakítása szempontjából azt, hogy etnikai szempontok szerint különítsék el a magyarokat egy általuk többségben lakott régióban - derült ki egy kedden közzétett közvélemény-kutatásból. A kolozsvári IRES közvélemény-kutató intézet azt vizsgálta, hogy milyen elvárásaik és félelmeik vannak a románoknak a tervezett új régiókkal kapcsolatban. A román kormány az idén akarja elfogadni a közigazgatási régiókról szóló törvénytervezet, amely szerint a gazdasági fejlesztési régiókat közigazgatási jogosítványokkal ruházzák fel. A megkérdezettek 48 százaléka kockázatnak tekinti a magyarok "etnikai szempontok szerinti elkülönítését", 47 százalék viszont nem.
A legnagyobb kockázatot ebben a 65 év fölöttiek, valamint a nyolc osztállyal rendelkező személyek többsége látja. A történelmi régiók szerinti bontásban a kelet-romániai Moldva lakói tartanak leginkább ettől, az ottani megkérdezettek 52 százaléka válaszolta azt, hogy kockázatnak tekinti a magyarok elkülönítését. Erdélyben valamivel alacsonyabb, 47 százalék ezek aránya. A legtöbb román (64 százalék) a régiók egyenlőtlen fejlődését tekinti kockázatnak a régiók kialakítása szempontjából. Emellett a románok több mint fele a bürokrácia növekedésétől is tart, míg 78 százalék egyetért azzal, hogy a bukaresti kormányzat bizonyos hatásköreit a régiók vegyék át. A megkérdezettek 72 szerint csökkenteni kellene a kormánymegbízott szerepét betöltő prefektusok hatáskörét is.
A román kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) még nem ismertette a közigazgatási régiók létrehozásáról szóló törvénytervezetét, de azt tudni lehet már, hogy az USL-t alkotó két nagy politikai erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót ruházná fel közigazgatási hatáskörökkel, a szövetség másik tagja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) viszont tíz régiót hozna létre.
MTI
