A magyar Külügyminisztérium szerint abszurd az a javaslat, amelyet Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus tett Ukrajna felosztására – mondta Kaleta Gábor, a sajtófőosztály vezetője hétfőn az MTI érdeklődésére. Korábban Zsirinovszkij levelet juttatott el a moszkvai magyar nagykövetséghez, amelyben azt a tervét vázolta, hogy népszavazás után egy ukrajnai megye Romániához, Kárpátalja Magyarországhoz, öt megye pedig Lengyelországhoz csatlakozzon. Zsirinovszkij – aki az orosz duma (képviselőház) alelnöke is – az Oroszországi Liberális Demokrata Párt frakcióvezetőjeként írta alá a javaslatot, és a politikus egyébként sem az orosz kormány képviselője – húzta alá Kaleta, aki szerint Magyarország a felvetést abszurdnak tartja, Budapest nem is reagál rá hivatalosan.
A javaslat megkérdőjelezi Ukrajna területi épségét, amely mellett Magyarország az elmúlt időszakban több alkalommal is nagyon határozottan kiállt – emlékeztetett Kaleta Gábor. A TVP1 lengyelországi tévé hétfőn közölte, hogy a radikális megnyilvánulásairól és kirohanásairól ismert populista Vlagyimir Zsirinovszkij „hivatalos” levelet küldött a három közép-európai országnak. Varsónak azt javasolta, hogy követelje népszavazás kiírását öt nyugat-ukrajnai terület, a volhini, a lvivi, az ivano-frankivszki, a ternopili és a rivnei megye csatlakozásáról Lengyelországhoz. Zsirinovszkij szerint Magyarországnak Kárpátaljára, míg Romániának Csernyivcire kellene igényt tartania, míg az állítólagos javaslat szerint Ukrajnának csak az ország középső része maradna, amely a lengyel tévé honlapján az ukrán zászló színeivel, kékkel és sárgával van feltüntetve.
Később az Oroszországi Liberális Demokrata Párt cáfolta, hogy vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij Ukrajna felosztását javasolta Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának – olvasható az MTI híre.
Amúgy a konfliktusok békés rendezésének hívei körében is egyre vitatottabb, hogy jogosan tart-e igényt Ukrajna (vagy bármely más ország) olyan területekre, amelyeket az őshonos nemzeti közösségek inkább az anyaországukhoz csatolnának. Erről a témáról beszélt Szaniszló Ferenc az Echo TV Panoráma című műsorában, amelynek egy részlete itt is megtekinthető.
A magyar diplomácia szerint „abszurd” lenne Kárpátalja visszacsatolása [VIDEÓ]
A magyar Külügyminisztérium szerint abszurd az a javaslat, amelyet Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus tett Ukrajna felosztására – mondta Kaleta Gábor, a sajtófőosztály vezetője hétfőn az MTI érdeklődésére. Korábban Zsirinovszkij levelet juttatott el a moszkvai magyar nagykövetséghez, amelyben azt a tervét vázolta, hogy népszavazás után egy ukrajnai megye Romániához, Kárpátalja Magyarországhoz, öt megye pedig Lengyelországhoz csatlakozzon. Zsirinovszkij – aki az orosz duma (képviselőház) alelnöke is – az Oroszországi Liberális Demokrata Párt frakcióvezetőjeként írta alá a javaslatot, és a politikus egyébként sem az orosz kormány képviselője – húzta alá Kaleta, aki szerint Magyarország a felvetést abszurdnak tartja, Budapest nem is reagál rá hivatalosan.
A javaslat megkérdőjelezi Ukrajna területi épségét, amely mellett Magyarország az elmúlt időszakban több alkalommal is nagyon határozottan kiállt – emlékeztetett Kaleta Gábor. A TVP1 lengyelországi tévé hétfőn közölte, hogy a radikális megnyilvánulásairól és kirohanásairól ismert populista Vlagyimir Zsirinovszkij „hivatalos” levelet küldött a három közép-európai országnak. Varsónak azt javasolta, hogy követelje népszavazás kiírását öt nyugat-ukrajnai terület, a volhini, a lvivi, az ivano-frankivszki, a ternopili és a rivnei megye csatlakozásáról Lengyelországhoz. Zsirinovszkij szerint Magyarországnak Kárpátaljára, míg Romániának Csernyivcire kellene igényt tartania, míg az állítólagos javaslat szerint Ukrajnának csak az ország középső része maradna, amely a lengyel tévé honlapján az ukrán zászló színeivel, kékkel és sárgával van feltüntetve.
Később az Oroszországi Liberális Demokrata Párt cáfolta, hogy vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij Ukrajna felosztását javasolta Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának – olvasható az MTI híre.
Amúgy a konfliktusok békés rendezésének hívei körében is egyre vitatottabb, hogy jogosan tart-e igényt Ukrajna (vagy bármely más ország) olyan területekre, amelyeket az őshonos nemzeti közösségek inkább az anyaországukhoz csatolnának. Erről a témáról beszélt Szaniszló Ferenc az Echo TV Panoráma című műsorában, amelynek egy részlete itt is megtekinthető.
A rovatból ajánljuk:
A PSD mintegy ötezer tisztségviselője hétfőn online szavazáson döntött arról, hogy a párt megvonja támogatását Ilie Bolojantól. A miniszterelnök szerint a PSD hazudik, valójában részt vett a koalíció közös döntéseiben, de nem vállalja a felelősséget a népszerűtlen intézkedésekért.
A pártelnök szerint történelmi felhatalmazást kaptak.
A Fidesz-KDNP jelöltjei 55 mandátumot szereztek, s bejutott még az országgyűlésbe a Mi Hazánk is.
A miniszterelnök elismerte a Fidesz-KDNP vereségét.
A választásra jogosultak több mint 77 százaléka, közel 6 millió szavazó járult az urnákhoz vasárnap.
A szavazási levélcsomag átvehető személyesen a választópolgár által a regisztrációs kérelemben megjelölt helyszínen és módon.
