Tóth Árpádra emlékeztek az Aradi Magyar Költészet Napján

November 8-án, Tóth Árpád halálának 89. évfordulója után egy nappal szervezte meg az Aradi Magyar Költészet Napját a Pro Move Arad Egyesület az aradi Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében.

A megye kulturális értékeit, épített és természeti örökségeit népszerűsítő civil szervezet azzal a szándékkal indította útjára a programot a fenti címmel, hogy ezután minden évben az aradi születésű költő halálának évfordulóján megemlékezzenek a magyar irodalom nagyjairól, vagy éppen a kortárs aradi költőkkel ismerkedhessenek meg az aradiak – vázolta az egyesület szándékait Pataky Lehel Zsolt elnök, újságíró.

Naschauer Kinga

Az aradi főgimnáziumot szép számban képviselő diákok és pedagógusok, illetve más érdeklődők előtt Naschauer Kinga tizedik osztályos tanuló mondta el Tóth Árpád Arad című versét. Ezt követően dr. Bakó Endre debreceni irodalomtörténész, nyugalmazott újságíró beszélt Tóth Árpád munkásságáról és debreceni éveiről. Az előadó diákkora óta Tóth Árpád-rajongónak vallja magát, mégis csak most sikerült eljutnia a költő szülővárosába és felkeresni a szülőházát is (annál nagyobb volt a vendég öröme, hogy ő is tulajdonképpen aradi gyökerű kötődésű, ugyanis édesanyja Kürtösön született és Aradon töltötte gyermekéveit).

Tóth Árpád szülőházánál

Bakó Endrétől hasznos és érdekes dolgokat is megtudhattunk Tóth Árpádról. Például, hogy a család eleve debreceni gyökerű volt, csakhogy nagyapját Simándra sorozták be katonának, így maradt itt, s a fia, Tóth András, majd az unokája, Tóth Árpád is Aradon született már. Ám a költő hároméves korában a csalát a cívis városba költözött, és az utókor – de még kortársai, köztük Kosztolányi Dezső – emlékezetében alig maradt meg, hogy Aradon látta meg a napvilágot. Szobrászművész édesapja rajztanárnak taníttatta (az ebben is tehetséges Árpád már 15 évesen könyvet illusztrált), ő végül a filológiát választotta, de végül nem fejezte be az egyetemet. Ekkor már közölt a Nyugatban – Bakó Endre szerint a 20. század eleji írók számára az jelentette a Rubikont –, s az akkor indult Debreceni Nagy Újságnál helyezkedett el, amelynél minden műfajban alkotott, még a humorrovatot is szerkesztette. Tóth Árpádnak jelentős volt az irodalomkritikusi munkássága is, az előadó szerint „bármennyire is visszahúzódó, halkszavú ember volt, a tollát olykor képes volt epébe is mártani”.

A költő szobra a nevét viselő debreceni gimnázium előtt

A több tanulmány, illetve a Tóth Árpád a debreceni porban című dokumentumriport szerzője, Bakó Endre szerint Tóth Árpád nem érezte igazán jól magát a hajdúsági városban. „Nem kedves emlékek azok, melyek engem e szürke városhoz kötnek. Úgy rémlik, mintha semmit sem éltem volna benne (...)” – idézte a költő egyik levelét az előadó.

Közönség

Összegzésül azonban mégis igennel kell felelni arra a kérdésre, hogy adott-e a város (Derbecen) olyan útravalót neki, amely költészetét és személyiségét gazdagította – zárta Bakó Endre a fiatalon, 42 évesen tüdőbajban elhunyt Tóth Árpádról szóló előadását.

Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány fő támogatásával megtartott rendezvény végén Regéczy Szabina Perle, a Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke a társaságról tartott ismertetőt.

Tekintse meg a Pro Move Arad Egyesület filmjét a rendezvényről:

A rovatból ajánljuk:

Üdvtörténet művészeti alkotásokkal kifejezve [AUDIO]
Madarassy István és András alkotásai a Clio-teremben.
Zenés tárlatvezetés Bródy Jánossal
Hatvan éve van a pályán.
Megkezdődött a szabad bérletárusítás az Aradi Kamaraszínházban
A március 27-i évadnyitón a Hernádi–Kern párost láthatja a nagyérdemű.
Apa és fia közös tárlata az aradi Klió-teremben
Madarassy István ötvös, szobrászművész és Madarassy András festőművész munkái.