Szeptemberben jön az új helyesírási szabályzat

A nyelv és a nyelvről alkotott felfogás változását a helyesírási szabályzatnak is követnie kell – állítják a szerkesztők.

Hivatalosan szeptember 3-án jelentik be az új helyesírási szabályzatot a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A Magyar Helyesírás Szabályainak napokban megjelent, 12. kiadása nem tartalmaz alapvető változásokat, összeállítói igyekeztek könnyebben használható, rugalmasabb szabályzatot a felhasználók kezébe adni. A 11. kiadás is érvényes lesz egy évig, így a következő esztendőben kétféle helyesírási szabály szerint írhatunk majd.

Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett kötet előszavában a szerkesztők rögzítik, hogy a nyelv és a nyelvről alkotott felfogás változását a helyesírási szabályzatnak is követnie kell, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága ezért látta szükségesnek, hogy áttekintse és megújítva közzétegye a magyar helyesírás szabályait tartalmazó kötetet.

A bizottság nem tartotta ésszerűnek (észszerűnek?) az írásrendszer nagyobb mérvű átalakítását, és megítélése szerint a beszélőközösség sem igényelt nagyobb mérvű változásokat. A nagyobb rugalmasságra való törekvés célját szolgálja a szabálypontokban szereplő kivételek számának csökkentése, a példaszavak esetében listák közlése, valamint egyes szabályok alkalmazásának választhatóvá tétele. Az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val, -vel és -vá, -vé ragos alakjait ezentúl kétféleképpen lehet írni, nem kötelező az elseje, elsejei szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni, ahogy megengedőbb a szabályzat a három szóból álló, hat szótagnál hosszabb szavak kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is. Nem változott az a szabály, mely szerint a toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos magánhangzó kettőzött betűre egyszerűsödik (például orral), tulajdonnevek esetében azonban már nem lesz érvényesíthető (Mariann-nal, Tallinn-nak, Szerelmes szonett-tel). Bizonyos közszavak (például Alperes, Eladó, Szerző) ezután nagybetűvel kezdhetők hivatalos iratokban.

Bizonyos tárgynevek – nemzeti ereklyék, járművek, hangszerek, fegyverek, drágakövek – jellemzője ezentúl a nagy kezdőbetűs írás. A legfőbb változások egyike, hogy a tulajdonnevek toldalékolásában a képzőszerű utótagokat (-fajta, -féle, -szerű) nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat, az ésszerűt felváltja például az észszerű.

Megújult a szabályzathoz csatolt szótár is, amelynek anyaga a legutóbbi kiadáshoz képest 8000 új szóval bővült, míg az időszerűtlenné vált elemek kimaradtak.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Megdőlt a látogatói rekord a múzeumban, a Képtár és az Ereklyemúzeum a fő vonzerők között
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény állandó és időszakos kiállításait, valamint rendezvényeit. A legnépszerűbb tárlatok közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
Az aradi magyar közösség legfontosabb elismerése – átadták a Kölcsey-díjakat [AUDIO]
Harsányi Attila színművészt és Kurunczi Ferenc amatőr fotóst tüntették ki.
Kárpátok visszhangja – látványos folklórműsor Aradon
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása február 9-én, hétfőn látható a nagyszínházban.
Most kezdődik a tánc! – Aradon is látható a Magyar menyegző
A film az 1970-es évek végén játszódik: két budapesti fiatalember kalotaszegi kiruccanása életre szóló kalanddá válik.
A Magyar Kultúra Napját ünnepelték Pécskán
A Himnuszra és szerzőjére emlékeztek a Magyar Közösségi Házban.