Ma este Szegeden, a Thealter Fesztivál résztvevőjeként a Régi Zsinagógában mutatja be az Aradi Kamaraszínház Rodrigo Garcia: Ronald, a McDonald's bohóc című új darabját, amelynek főpróbájára tegnap este az Aradi Híreket is meghívták.
Nem emlékszem, mikor állított utoljára Aradon magyar nyelven darab ennyire agyonhajlított és görbe tükröt a globalizálódott világ, a történelem, az emberiség rémtetteinek képmutatásai és képmutatói elé. Aradi társulat pedig, szerintem még soha. A Mc’Donald’s Ronald reklámfigurájába bújtatott színházi kiáltvány nyersen, kertelés nélkül vágja oda a mindannyiunkat elgondolkodásra késztető igazságokat, következtetéseket, a kispolgári bohócruhájától megfosztott hétköznapok meztelen tényeit. Mert a lerántott bohócruha alatt nincs más, mint a manipulált, utolsó könnycseppjéig kifosztott, önállóságától rég megszabadított kisember.
Aki hálás, hogy néha megeheti nem csak a tányérjába dobott, műanyagból gyártott és ennivalónak álcázott gyomortölteléket, de felfoghatatlan számára, hogy a világon csak az történik, amit egy maroknyi csoport akar.
Számomra azért volt különösen érdekes a darab, mert néhány héttel ezelőtt olvastam Eric Schlosser Megetetett társadalom – Hogyan fizetsz rá a hamburgerre? című könyvét, amely tényfeltárja, hogyan, miből készülnek a gyorsételek, mi a háttere a világot behálózó, népetetési mamutbirodalomaknak. Schlosser a könyv végén megpróbálja rávezetni az olvasót, hogy a fastfood-propagandagépezet kerekeiből az ember még kiszabadíthatja magát, mert mindig van választásunk.
Az Aradi Kamaraszínház új darabjában pedig, hála Harsányi Attila fantasztikus alakításának és Victor Scoradeţ szenzációs rendezésének, ugyanez köszönt vissza rám az este: van élet az agyonglobalizált világból még szabadon hagyott sarkokban. Csak meg kell találni ezeket.
A darabot az ősszel kezdődő idényben majd több alkalommal természetesen Aradon is bemutatják.
Melegen ajánlom az őszinteségtől vissza nem rettenőknek.
Irházi János
