Kétszáz éves az aradi magyar színjátszás [AUDIÓ]

Miközben a románság a gyulafehérvári nemzetgyűlés, a modern román állam megalakulásának centenáriumát ünnepli idén, különös jelentőséggel bír, hogy a magyar közösség megmutathatja: kultúrája sokkal régebbi gyökerű ezen a vidéken. Ráadásul ezt önkormányztai támogatással teszi, ugyanis a rendezvényt sikerült beemelni a város kulturális eseménynaptárába – hagsúlyozta Bognár Levente, Arad RMDSZ-es alpolgármestere. „A 200 év idén nagyon fontos üzenetet tartalmaz. Ez a város kultúrtörténetének egy része, és mivel a történelem viharai során sok minden megváltozott, számunkra fontos, hogy a jelenlétünk, értékeink elfogadtatása állandóan napirenden legyen” – mondta az elöljáró a városháza dísztermében délelőtt rendezett szakmai szimpóziumon.

Faragó Péter RMDSZ-es Arad megyei parlamenti képvislő és Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzuljának a köszöntője után Sirató Ildikó, az Országos Széchenyi Könyvtár színháztörténeti tárának vezetője tartott előadást az aradi magyar színjátszás születéséről. „Az aradiaknak nagyobb szerepük volt ebben, mint az ideérkező vándortársulatoknak. Kellett először is egy város, amely eltartja a színházat, városi polgárok, akiknek a hétköznapjaik részévé válik a színházba járás. Azelőtt német társulatok előadásait látogatták, és az aradi polgári műkedvelés is jelen volt. Ilyen előzmények után készen állt a város, hogy az egyik magyar társulatot fogadhassa. Ahogy egyre gazdagabb lett a város, lehetővé vált, hogy le is telepedhessen az egyik társulat, ezután került sor a színházépítésekre, amiből több is volt” – magyarázta az előadó, aki az aradi magyar színjátszás csúcspontjának a 19. és 21. század fordulóját nevezte. „Akkor működött művészileg a legmagasabb színvonalon az aradi színház, és ennek eredménye volt, hogy 1902-ben megkapta a belügyminisztériumtól a Nemzeti Színház státust és az ezzel járó apanázst is” – idézte fel.

Az aradi származású, de közel három évtizede Kiskunfélegyházán élő Piroska házaspár, István és Katalin évekig tartó kutatómunka után monográfiába foglalta az aradi magyar színjátszás első 130 évét: 1948-ig, amikor is a román kommunista diktatúra államosított a népszínházakat, és bezáratta azok többségét. (Nagyváraddal együtt egy színkerületet hoztak létre azzal a tervvel, hogy az Aradon alapított román társulat majd Váradra, a Váradon született magyar társulat majd heti rendszerességgel Aradra látogat, de ebből nem valósult meg semmi. Utóbb Aradon mozgalommá nőtte ki magát az amatőr színjátszás, a rendszerváltás után diákszínpad működött, a hivatásos színjátszás folytatását pedig a nemzetközi hírű Aradi Kamaraszínház képviseli, amely tavaly ünnepelt fennállásának tizedik évfordulóját.)

Piroska Katalin ennek a 130 éves időszaknak a fontosabb korszakairól beszélt, férje, Piroska István pedig vetített képes előadással mutatta be az egykori aradi színidirektorokat és a jeles színészeket. Földesdy Gabriella budapesti színháztörténész és kritikus többek között a kiegyezés utáni aradi magyar színjátszásról és Csiky Gergely aradi származású (pontosabban pankotai születésű) színműíró munkásságáról, Fleisz János nagyváradi történész Várad és Arad színházi kapcsolatairól beszélt.

A budapesti Nemzeti Színház Körhinta című darabjából délután és este is tartottak egy-egy előadást, az első előtt Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott köszöntőt. A nagyszínház (az 1874-ben átadott kőszínház, amely ma az aradi román társulat otthona) előcsarnokában színháztörténeti kiállítást is szereveztek korabeli plakátokból, műsorfüzetekből és szövegkönyvekből, a nézők pedig ingyen megkaphatták a délelőtti szimpózium előadásaiból szerkesztett magyar és román nyelvű könyvet, valamint a Kölcsey Egyesület folyóiratának, a 3Havi Szemlének a júniusi különszámát.

A Nemzeti Sznház igazgatója, Vidnyánszki Attila megtisztelőnek nevezte, hogy az aradi közönség velük ünnepli ezt a jeles évfordulót. „Jó, ha azt érezzük, hogy a határok ellenére is összetartozunk, és a Nemzeti Színház felvállalta egy küldötetést: évente huszonöt-harmicn előadást játszunk a külhoni területeken, ez a munkánk lényege, és ezzel is demonstrálunk, az összetartozásunkat bizonyítjuk” – mondta.

A rendezvénysorozatról Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást a Temesvári Rádió Magyar adása számára. Hallgassa meg: