Harmincöt éves a pécskai Búzavirág [AUDIÓ]

A hírhedt Ceauşescu-diktatúra legsötétebb korszakának hajnalán, 1980-ban sikerült megalakítani az iskolai táncosokból, tizenkét párral a Búzavirág együttest. A szakmai vezetést a Székelyföldről a Partiumba került Khell tanítóházaspárra bízták. „A Búzavirág nagyon nagy szerepet játszott a – most már – város életében is, de annak idején, a '80-as években Arad megyének a magyar kulturális életében, hiszen egyetlen magyar tánccsoport volt, aki képviselte a magyar táncokat, magyar népzenét a megyében, és országszerte is" – magyarázta Khell Levente tanító, a Búzavirág volt vezetője.

Három és fél évtized alatt sok minden változott, de a Búzavirág örök maradt. Nemzedékek tagjai tanulták itt az autentikus néptáncot, megerősödtek magyarságukban, az együttes közösségé, igazi családdá formálta őket.

„Összekovácsolódtak a generációk, hiszen volt olyan időszak, mikor tíz év korkülönbség is volt köztünk, és ez soha nem volt gond, vigyáztuk egymásra. Én azt mondom, hogy ennél szebb emlékek nem lehetnek" – idézte Süli Erzsébet alapító táncos. A ma is összetartó egykori táncosok a jubileumon koszorúkat helyeztek el azoknak a társaknak a sírjára, akik nem ünnepelhettek velük, a temetőkápolnában pedig imát mondtak lelki üdvükért. A rendszerváltás után megalakult Búzavirág Egyesület a jogi hátteret biztosítja a néptánccsoportnak. A civil szervezet a pécskai magyar kulturális élet egyik kovásza is. „Teátrális dolgokat is, a színjátszást is magába öleli, és mindezt ugye magyar nyelven, magyar népzenével, magyar néptánccal. Tehát igyekszünk a magyarságot összefogni evvel – Engi Márta Ildikó, a Búzavirág Egyesület elnöke.

Manapság több mint nyolcvan tagja van a Búzavirág három korosztályos, illetve felnőtt tánccsoportjának. Sisa Richárd alapembernek számít: „Nagyon szeretjük hangoztatni azt, hogy mi magyarok vagyunk, és úgy gondolom, hogy erre a legszebb példa, illetve ennek a megőrzésére a legszebb példa a néptánc. A néptáncban minden alapvető érzés benne van, népdalok őrzik ezeket az érzéseket."

Pécska jeles személyiségeket adott a magyar kultúrának és közéletnek. Itt született Klebelsberg Kuno néhai művelődés- és oktatáspolitikus, vagy a múzeumalapító temesi főispán Ormós Zsigmond. Mára a magyarság elveszítette számbeli fölényét, a közel négyezer fő a lakosság 25 százalékát jelenti. Az elöregedés, az elvándorlás, a beolvadás és a közügyektől való elfordulás gyengíti a közösségi szellemet. „Ebben a tánccsoportban megfordult az elmúlt 35 évben több száz pécskai, ehhez képest a mai misén voltunk vagy 35-en papostól" – jegyezte meg Nagy István, a Búzavirág Egyesület volt elnöke.

Az ünnepi gálaműsoron, amelyen az egykori és jelenlegi táncosok léptek fel, zsúfolásig megtelt a helyi kultúrotthon. Biztató ez arra nézve, hogy a múltban megteremtett értékekből erőt meríthetnek a pécskai magyarok, és így jövőjük sem vész ködbe.

Tekintse meg a helyszíni videót, és hallgassa meg a rádióriportot, amelyet Pataky Lehel Zsolt a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának készített.