Erdély „újranemesítőiről” szóló könyvet mutattak be a Tulipánban [AUDIÓ]

Mintegy százórányi beszélgetést dolgoz fel az Erdély újranemesítői – Arisztokraták honfoglalása című, arisztokrata családokról szóló dokumentumregény, amelyet hétfőn este mutattak be az aradi Tulipán Könyvesbolt é Borozóban.

Csinta Samu újságíró, a kötet szerzője a helyiséget zsúfolásig megtöltő közönségnek elmondta: hat olyan arisztokrata – a Kálnoky, az Apor, a Mikes, a Haller, a Bethlen és a Teleki család – közelmúltjáról, jelenéről és jövőre vonatkozó perspektíváiról szól a könyv, amelyek sarjai részben vagy egészben visszakapták kastélyaikat, kúriáikat 1989 után, és ezzel párhuzamosan újra az erdélyi magyar társadalom részévé kezdtek válni. Kitért arra is, hogy a könyv alapötlete egy személyes kapcsolatból ered: gróf Kálnoky Tibor és saját gyermekei egy iskolába jártak, a szülőként kialakított ismeretségből pedig hamarosan barátság vált.

A szerző szerint a kommunista rendszer bukása után új életet kezdő arisztokrata leszármazottak továbbra is keresik a helyüket a megváltozott társadalmi viszonyok között, visszatérésük nem lezárt folyamat. Úgy véli, a könyv szereplőit egyfajta nemesi öntudat jellemzi, és – mint megjegyezte – van igazság a róluk alkotott pozitív vagy negatív társadalmi sztereotípiákban is. A könyv szereplői mindezt a szellemi és anyagi örökséget próbálják a mai körülmények közé átültetni és tovább éltetni, a sajátos romániai restitúciós jogszabályi és társadalmi környezet mára talán lanyhuló, de korábban igen erőteljes „közegellenállása” ellenére is.

A második köteten már dolgozó Csinta Samu úgy véli, az egykori arisztokraták mai leszármazottai többek között megtaníthatják az erdélyieknek, hogy a régiség nem csupán kacat, hanem kellő hozzáértéssel felfedezhetőek értékei is. A könyvben szereplő személyek példája ugyanakkor megmutathatja azt is, hogy fontos a közösségi érdekeket az egyéniek elé állítani, hiszen egykor az arisztokrata családok számos olyan intézményt – például iskolákat – tartottak fenn, amelyek az adott közösséget szolgálták – fűzte hozzá a szerző, aki úgy véli, hogy ezen családok leszármazottai magukban hordozzák egy újfajta vezetőtípus ígéretét is a helyi közösségek élén.

Az aradi könyvbemutató moderátora Borbély Zsolt Attila politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke volt, és részt vett a rendezvényen a könyv egyik szereplője, gróf Mikes Borbála, a Mikes család ma élő legidősebb tagja is.

A kötetet idén bemutatták Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban is. Pataky Lehel Zsolt ott készített interjút Csinta Samuval a Kossuth Rádió Határok nélkül a kultúráról című műsora számára. Hallgassa meg!

A rovatból ajánljuk:

Nyilvánosságra hozta az idei Kölcsey-díjasok neveit a Kölcsey Egyesület
A kitüntetéssel annak a személynek a munkásságát ismerik el, akik sokat tett az aradi magyarságért, a kultúráért, vagy a város hírnevét öregbítette. A díjat 2026. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, vagy egy ahhoz közeli dátumon adják át ünnepélyes keretek között.
Közel 150 év korrajza az Aradi színlapok című könyv [AUDIO]
Az 1806–1948 közötti időszak plakátjait szerkesztette kötetbe a Piroska házaspár.
Játék a szavakkal, betűkkel, gondolatokkal – Bemutatták Kézdi Imola legújabb verseskötetét [AUDIO]
TEjben, jajban, világvégÉN a színművész harmadik könyvének a címe.
Harmadszor is verseskötettel jelentkezik Kézdi Imola színművész
Kötetlen kötetbemutató az Aradi Kamaraszínházban.
Koncertek és díjnyertes előadás a kamaraszínház novemberi műsorkínálatában
Jön a Nemzeti Színház, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint Erdő Zoltán tárogató- és Lisztes Jenő cimbalomművész.
A különc gitár – Viszockij-est a kamaraszínházban
Horányi László egyéni műsorral lép fel Aradon október 28-án, a Bábszínházban.