Erdély „újranemesítőiről” szóló könyvet mutattak be a Tulipánban [AUDIÓ]

Mintegy százórányi beszélgetést dolgoz fel az Erdély újranemesítői – Arisztokraták honfoglalása című, arisztokrata családokról szóló dokumentumregény, amelyet hétfőn este mutattak be az aradi Tulipán Könyvesbolt é Borozóban.

Csinta Samu újságíró, a kötet szerzője a helyiséget zsúfolásig megtöltő közönségnek elmondta: hat olyan arisztokrata – a Kálnoky, az Apor, a Mikes, a Haller, a Bethlen és a Teleki család – közelmúltjáról, jelenéről és jövőre vonatkozó perspektíváiról szól a könyv, amelyek sarjai részben vagy egészben visszakapták kastélyaikat, kúriáikat 1989 után, és ezzel párhuzamosan újra az erdélyi magyar társadalom részévé kezdtek válni. Kitért arra is, hogy a könyv alapötlete egy személyes kapcsolatból ered: gróf Kálnoky Tibor és saját gyermekei egy iskolába jártak, a szülőként kialakított ismeretségből pedig hamarosan barátság vált.

A szerző szerint a kommunista rendszer bukása után új életet kezdő arisztokrata leszármazottak továbbra is keresik a helyüket a megváltozott társadalmi viszonyok között, visszatérésük nem lezárt folyamat. Úgy véli, a könyv szereplőit egyfajta nemesi öntudat jellemzi, és – mint megjegyezte – van igazság a róluk alkotott pozitív vagy negatív társadalmi sztereotípiákban is. A könyv szereplői mindezt a szellemi és anyagi örökséget próbálják a mai körülmények közé átültetni és tovább éltetni, a sajátos romániai restitúciós jogszabályi és társadalmi környezet mára talán lanyhuló, de korábban igen erőteljes „közegellenállása” ellenére is.

A második köteten már dolgozó Csinta Samu úgy véli, az egykori arisztokraták mai leszármazottai többek között megtaníthatják az erdélyieknek, hogy a régiség nem csupán kacat, hanem kellő hozzáértéssel felfedezhetőek értékei is. A könyvben szereplő személyek példája ugyanakkor megmutathatja azt is, hogy fontos a közösségi érdekeket az egyéniek elé állítani, hiszen egykor az arisztokrata családok számos olyan intézményt – például iskolákat – tartottak fenn, amelyek az adott közösséget szolgálták – fűzte hozzá a szerző, aki úgy véli, hogy ezen családok leszármazottai magukban hordozzák egy újfajta vezetőtípus ígéretét is a helyi közösségek élén.

Az aradi könyvbemutató moderátora Borbély Zsolt Attila politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke volt, és részt vett a rendezvényen a könyv egyik szereplője, gróf Mikes Borbála, a Mikes család ma élő legidősebb tagja is.

A kötetet idén bemutatták Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban is. Pataky Lehel Zsolt ott készített interjút Csinta Samuval a Kossuth Rádió Határok nélkül a kultúráról című műsora számára. Hallgassa meg!

A rovatból ajánljuk:

Az aradi magyar közösség legfontosabb elismerése – átadták a Kölcsey-díjakat [AUDIO]
Harsányi Attila színművészt és Kurunczi Ferenc amatőr fotóst tüntették ki.
Kárpátok visszhangja – látványos folklórműsor Aradon
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása február 9-én, hétfőn látható a nagyszínházban.
Most kezdődik a tánc! – Aradon is látható a Magyar menyegző
A film az 1970-es évek végén játszódik: két budapesti fiatalember kalotaszegi kiruccanása életre szóló kalanddá válik.