Made in Arad

Mégis csak lehet, ha van rá akarat

<em>Hír szerkesztése</em> Mégis csak lehet, ha van rá akarat

Egy nap alatt felújították a belvárosban három utca kereszteződésében található kis körforgalmat. A Horia (Széchenyi), G. Coșbuc (Vesselényi Miklós) és O. Goga (Perényi) utcák találkozásánál lévő létesítményt szombat délután visszabontották, új peremet építettek szegélykőből, díszkővel borították és egy ezüstfenyőt helyeztek a közepébe, továbbá új közlekedési táblákat is felszereltek.

Ezzel egy időben a jobb sorsra érdemes („lélegeztető gépen tartott”) Galleria bevásárlóközpont előtt lévő körforgalom felújítási munkálatainak is nekiláttak, de ott még most is dolgoznak.

Így becsüljük meg mi a Marost

<em>Hír szerkesztése</em> Így becsüljük meg mi a Marost

Egyre-másra jelentek meg az elmúlt napokban a közösségi oldalakon a képek és a hozzájuk fűzött szörnyűlködő kommentárok a Maros partját borító szemétről. Nem a városszéli, mondjuk, valamelyik illegális hulladéklerakó közelében lévő folyószakaszról készült felvételek, hanem a belvárosban „lőtt” fotók, a stranddal szemközti, a városháza vagy a kultúrpalota háta mögötti partszakaszon készült fényképek, ahol az „úri városi nép” korzózik.

Ismét látható a Kossuth-tábla

<em>Hír szerkesztése</em> Ismét látható a Kossuth-tábla

Február 2-i cikkünkben írtunk arról, hogy Máriaradnán román nemzeti színű zászlóval takarta le a Kossuth-emléktáblát annak a háznak a jelenlegi tulajdonosa, amelyben 170 évvel ezelőtt megszállt Kossuth Lajos, útban az emigráció felé a magyar forradalom és szabadságharc 1849-es leverése után.

Nem tudni, hogy mióta fedte a lepel a márványlapot; a figyelmünket január első napjaiban hívta fel rá a lippai Czernák Ferenc.

Trikolórral takarták le a máriaradnai Kossuth-táblát

<em>Hír szerkesztése</em> Trikolórral takarták le a máriaradnai Kossuth-táblát

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésének és véres megtorlásának, a 13 honvédtiszt aradi kivégzésének 170. évfordulója lesz idén októberben. A tragikus végkimenetelt megelőzte a forradalmi kormány Aradon tartott utolsó ülése, a teljhatalom átruházása Kossuth Lajos részéről Görgey Artúr tábornokra, aki 1849. augusztus 13-án Világoson, pontosabban a csigérszőllősi pusztán seregeivel letette a fegyvert a túlerőben lévő orosz cári hadsereg előtt (amelyet a Habsburgok hívtak segítségül a forradalom leverésére).

Erődemonstráció a román nemzeti ünnepen

<em>Hír szerkesztése</em> Erődemonstráció a román nemzeti ünnepen

A fő rendezvényt szombaton reggel fél kilenckor kezdték a városháza mögötti Mihai Eminescu- (volt Salacz Gyula-) parkban, az alkotójáról Rafiroiu-keresztként emlegetett első világháborús emlékműnél. (A világégés áldozatainak tiszteletére 1936-ban emelt műkő-kereszt eredetileg a Hegyalja téren állt, de a kommunista hatóságok lebontották, és a gáji ortodox kolostor őrizte darabjait, míg a rendszerváltás után ismét köztéren állíthatták fel.)

Centenáriumi pótemlékmű

<em>Hír szerkesztése</em> Centenáriumi pótemlékmű

Centenáriumi „pótemlékművet” avatott Gheorghe Falcă polgármester pénteken Aradon. A nagy egyesülés emlékműve körüli botrány hűen jelzi a romániai közállapotokat: a 24 méter magas és 150 tonnás emlékoszlopot idén tavasszal Aradra kellett volna szállítania a művésznek, Florin Codrének, akinek a kultuszminisztérium évekkel ezelőtt kifizette a tízmillió lejes tisztelet- és anyagdíjat.

Kétnapos felfordulás a román nemzeti ünnepre

Hír beküldése

A megyei prefektúra tájékoztatása szerint november 30-án, pénteken 8 és 10 között a felvonulás főpróbájának biztosítása érdekében lezárják a váraljai körforgalomtól a váraljai (Decebal) hídon, a Bălcescu utcán és a Forradalom (Revoluției) sugárútján a Hegyalja térig vezető szakaszt, a Hegyalja teret, a Iuliu Maniu (Radnai) utat, és a Titulescu utcától a várbeli helyőrségig tartó útvonalat. Emellett a Horea, N. Grigorescu és Brătianu utcákban is korlátozás lesz érvényben.

Ünnepi fények, vagy fényűzés?

<em>Hír szerkesztése</em> Ünnepi fények, vagy fényűzés?

Nagy csinnadrattával gyújtották meg a díszkivilágítást szombat este az idei téli (miért nem adventi, vagy karácsonyi?) vásár megnyitója alkalmával. A nagy felhajtást nem övezte akkora érdeklődés, mint azt Gheorghe Falcă polgármester és a slepp szerette volna, mert a délutántól estig áztató eső elriasztotta az embereket. Pedig a városvezetőség megadta a módját, a „nagy-román egyesülés” közelgő századik évfordulója jegyében koncertet, fény- és tűzjátékot, látványelemeket sem nélkülöző show-t szerveztek – hiába, ha önmaguk ünnepléséről van szón, nem sajnálják a (köz)pénzt.

Száz év alatt se tanulták meg

<em>Hír szerkesztése</em> Száz év alatt se tanulták meg

A fennállásának (tévedés: egyoldalú kikiáltásának) centenáriumára készülő Romániában a hivatalosságok száz év alatt sem tudták eldöntetni, hogy is hívják a Maros bal partján, a történelmi Bánságban, közigazgatásilag a mai Arad megyében fekvő falut.

A mellékelt képeket a település Fönlak, illetve Munár felőli bejáratánál lévő helységnévtáblák láthatók.

Mi legalább tudjuk, hogy Németszentpéterről van szó… S még véletlenül sem írjuk „Németszempéternek"...

Szabadon kószáló állatokat fogtak be a központban

<em>Hír szerkesztése</em> Szabadon kószáló állatokat fogtak be a központban

Az állatokat a városháza alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség emberei fogták be végül és egy Mosóczy-telepi utcába vitték, ahol egy rögtönzött „karámban” (igazából egy figyelmeztető szalaggal elkülönített területen) őrizték őket, amíg előkerítették a gazdájukat – olvasható a polgármesteri hivatal közleményében. A tulajdonos azt mondta, hogy az ócskapiac közelében egy karámba zárva tartoja az állatokat, és nem érti, hogy szabadulhattak ki, mivel ő bezárta a kaput. A rendőrök mindenesetre 500 lejre bírságolták meg, amiért nem vigyázott rájuk jobban…