Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Már a 16. században állt itt egy kápolna, amelyben a törökjárás idején ferences szerzetesek miséztek azoknak a híveknek, akik az iszlám elől a Maros északi partjára menekültek. A törökök később felgyújtották; a ma is álló kegytemplomot és a hozzá tartozó ferences kolostort a 18. század második felében kezdték építeni. 1750-ben ismerte el a római katolikus egyház kegyhelyként Máriaradnát, amelynek csodatevő erőt is tulajdonítanak a hívek. A legutóbbi átfogó felújításra 1911-ben került sor, amikor a két tornyot 30 méterrel magasították meg. A 21. század első dekádjában nekifogtak a restaurálásnak, de a munka meghaladta az egyház erejét. Most az Európai Unió nyújtotta lehetőségekkel élve pályázati pénzből, mintegy 47 millió lejből fogják befejezni a tatarozását és restaurálást – jelentették be a múlt pénteken, aznap, amikor csíksomlyói pünkösdi búcsúra tartó Boldogasszony-zarándokvonat utasai is megálltak az Arad közelében található Máriaradnán. Pataky Lehel Zsolt a plébánost, Reinholz Andrást kérdezte a máriaradnai búcsúkról és a felújítási munkálatokról. Hallgassa meg a Temesvári Rádió számára készült interjút. [ca_audio url="http://aradihirek.ro/wp-content/uploads/media/Mariaradna_felujitasa_Rei…" width="500" height="27" css_class="codeart-google-mp3-player" autoplay="false"] 
