Egy korábbi kimutatás szerint minden hatodik fertőzött egészségügyi dolgozó, aminek oka elsősorban a rendszer felkészületlenségében, a védőfelszerelések hiányában keresendő. Felmondási hullám volt erre a kórházi személyzet reagálása, és országszerte több egészségügyi intézményben tiltakoztak a nem biztonságos munkakörülmények miatt.
A felmondásokkal azonban tovább súlyosbodott az amúgy is létszámgondokkal küzdő közegészségügyi rendszer helyzete, ezért volt szükség a kórházi dolgozók egyik városból a másikba történő átvezénylésének a bevezetése, gyógyszerészek, kinetoterapeuták „munkára fogása” az egészségügyi intézményekben.
Az Arad Megyei Sürgősségi Kórházban is rendkívüli módon, azonnali hatállyal, versenyvizsga nélkül alkalmaztak meghatározott, féléves időszakra 20 orvost, 19 asszisztenst és négy főt a kisegítő személyzethez – írta a portál. Ez sem enyhít azonban a krízisen, ugyanis a járvány teremtette válsághelyzetben 83-an jelentettek betegszabadságot (orvosok, ápolók, beteghordók stb.). A portál megjegyzi, hogy nem vitatható el a betegszabadsághoz való jog egyes idősebb, netán egészségügyi problémával küzdő alkalmazottól, de felettébb gyanús ez a tömeges táppénzre vonulás.
Ezt megelőzően nyolc orvos – közülük hatan a sürgősségi ellátó osztályról – mondott fel és kérvényezte a nyugdíjazását. Az egészségügyben dolgozók eme lépése felháborodást váltott ki a közvéleményben, a közösségi oldalakon egyre többen azt vetik fel, hogy a „jócskán megemelt fizetésért” nem ezt várták volna a szóban forgó orvosoktól, s „bezzeg a hálapénz elfogadásakor nem tiltakoztak”.
Az aradi kórháznak jelenleg 305 orvosa, 985 asszisztense, 387 ápolója és 64 beteghordója van papíron.
