Nem véletlenül jöttünk ezen a napon, pünkösdkor ugyanis még a szokásosnál is több látványos program várta az Emlékpark területén a látogatókat: agarász- és lovasbemutató, íjászat, nemezelés, látogatói próbák, népi gyermekjátszó, pünkösdi kézműves műhely, lovas járat, kalácssütés, bútorfestés és tanösvényséta. A park 55 hektárnyi tájvédelmi területén, amely szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, végigvezetett bennünket Vincze Gábor történész, akit az aradi, történelem iránt érdeklődő magyarok már jól ismerhetnek az EMNT és az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete álatal szervezett előadásokról. A szakember részletesen bemutatta nekünk a park és annak legfőbb nevezetessége, a Feszty-körkép töténetét.
Ópusztaszeren Anonymus, a kora középkor történetírója szerint, Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el. 1970 óta e helyen feltárták Szer Monostora romjait, felépültek az alföldi táj népi építészeti emlékeiként a szabadtéri néprajzi múzeum kiállítóházai és az Európában páratlan természettudományos ritkaságokat bemutató jurták. 1995-ben méltó helyet kapott az emlékparkban Feszty Árpád monumentális, restaurált körképe, A magyarok bejövetele. A park központi múzeumépületében, a Rotundában, tucatnyi kiállítást tekinthettünk meg. Rendkívűl érdekesek voltak a gyermekek számára is a multimédiás, interaktív, a magyar történelemhez kapcsolódó bemutató panelek és a rekonstruált századfordulós városi főutca (korzó), ahol az élethű bábok mellett 150 évet utazhattunk vissza az időben. Mindez azonban eltörpült a Feszty-körkép által keltett mély benyomás mellett. Fény- és hangeffektusok teszik még életszerűbbé a magyarok vereckei bevonulását ábrázoló festményt. A valóban monumentális mű 15×120 méteres, először 1894. május 13-án mutatták be, Budapesten. A milleniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított. Most is hatalmas iránta az érdeklődés, ezért csak előzetes bejelentkezéssel engedik be a látogatókat. Titokban reméltük, hogy megtekinthetnénk Feszty Árpád másik csodálatos alkotását, a Krisztus temetése című hármasképet is. A 13 méter hosszú, 3 méter magas alkotás eredetileg a budapesti Nemzeti Múzeumból 1913-ban érkezett meg Aradra, a múzeum megnyitására. Nemrég még arról olvashattunk, hogy a műkincset Ópusztaszeren fogják restaurálni, de Vincze Gábortól megtudtuk, hogy román adminisztratív akadályok miatt ez a terv egyelőre meghiúsult.
A parkban ezután megtekintettük az egyik legrégibb magyar kutyafajta, a magyar agár műnyulas vadászbemutatóját. A gyermekek boldogan simogatták a nemes és szelíd állatokat. Majd lovasbemutató következett. Szinte akrobatikus ügyeszségű lovasok mutatták be tudományukat. Következett a skanzen, ahol megtekinthetük a szélmalmot, a postamúzeumot, a szatócsboltot, pékséget, tanyasi iskolát, útőrházat, parasztházakat, tanyákat, tiszai gátőrházat és csongrádi halászházat. A park egy másik részében pedig a XII. században épült, Bor-Kalán nemzetség monostorának romjait nézhettük meg és a közelben felállított jurtákat. Legvégül, a látogatóközpontban, egy látványos 3D-s filmvetítést nézhettünk végig Magyarország történelméről.
De mindezzel még nem ért véget a vasárnapi program! Az emlékpark közelében, a Csillagösvény Öko Élményparkban található ugyanis Európa legnagyobb sövénylabirintusa. A gyermekekre való tekintettel végigjártuk a több mint három kilométeres labirintust, és be kell valjuk, hogy fáradtságuk dacára, a felnőttek is jól szórakoztak közben.
A nap végén, a buszon megbeszéltük, hogy a közeljövöben szervezünk több, hasonlóan érdekes és tartalmas kirándulást. A következő előreláthatóan egy hónap múlva lesz. Az úti célunk a szarvasi arborétum és környéke. Minden érdeklődőt szívesen várunk!
Burián Sándor elnök beszámolója
