Pünkösd, az egyház születése – a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása. Azt írták: Isten lelke húsvét után ötven nappal rejtetten, titokzatos módon, lángnyelvek formájában kiáradt Jézus anyjára, Máriára és a tanítványokra, akik erőt kaptak ahhoz, hogy Jézus tanúi legyenek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Szamariában, sőt a lélek erejével eljussanak egészen a föld végső határáig.

Az ószövetségi pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott: kezdetben aratási ünnep volt, amelyen az első termést felajánlották Istennek, de Jézus korában már bizonyosan a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe volt. Hozzátették, hogy a Szentlélek kiáradása a tanítványokra és az Istentől kapott törvény ünnepének egybeesése gazdagítja az ünnep tartalmát:

a törvény már nemcsak kőtáblára van írva, hanem a törvény szavait befogadó emberek szívébe is.

A Szentlélek kiáradásának bibliai leírása szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. „Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy így született meg az első pünkösdkor az egyház.

• Pünkösdhétfőn az egyház Boldogságos Szűz Mária, az egyház anyja liturgikus emléknapját ünnepli az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2018-as döntésének értelmében – tették hozzá.

Az a történelmi feladat áll előttünk, hogy összekapaszkodjunk és újraépítsük a jövőnket – Székely János, a Csíksomlyói búcsú szónoka

A pünkösd előtti szombaton tartották a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Az idei ünnepi szentmise szónoka Székely János szombathelyi megyéspüspök volt, aki szentbeszédében többek között azt mondta a zarándokoknak: az a történelmi feladat áll előttünk, hogy összekapaszkodjunk, kapaszkodjunk Krisztus kezébe, talpra álljunk, és reménnyel teli szívvel újraépítsük a jövőnket – írta tudósításában az MTI.

Nem mások ellenében, hanem mindenkinek a jogait és kultúráját tiszteletben tartva, mivel a Kárpát-medencében össze van kötve a sorsunk, csak együtt boldogulhatunk – tette hozzá a Magyar Katolikus Püspöki konferencia elnöke, aki szintén kiemelte, hogy

a pünkösdi búcsú arra hívja a híveket, hogy nyissák ki a szívüket az ég felé, ahonnan erőt és reményt meríthetnek, és kapaszkodjanak össze, találják meg újra egymás és a teremtő kezét.

A pünkösdszombati búcsús nagymisére idén is több százezren érkeztek a világ minden tájáról Csíksomlyóra, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé. A kegyhely idén a VII. században élt Szent Maximus görög teológustól származó „A keresztséggel Krisztus előttünk jár, hogy a keresztény nép hűségesen kövesse őt” mottóval szervezte meg a fogadalmi nagybúcsút.

A szónok papnövendékként szerzett első erdélyi emlékeit elevenítette fel, és az erdélyi emberek hitét, magyarságukhoz való ragaszkodását méltatta.

Köszönjük, hogy néha tisztábban látjátok, mi az igazi érték, mint mi, anyaországiak. Köszönjük nektek a jég hátán is megélő talpraesettséget, a bajok között is megőrzött derűt, a bölcsességet és vendégszeretetet

– mondta, hangsúlyozva: „ez a hűség, egyenesség, derű, kitartás és hit” példa és erőforrás mindenki számára. Elmondta: a magával hozott pásztorbotot Márton Áronnak, Erdély egykori katolikus püspökének pásztorbotja mintájára készítette egy gyergyószentmiklósi fafaragó mester: a csónakban ülő Krisztust ábrázolja, aki lecsendesítette a vihart. Ma is számos vihar nehezíti az emberiség életét, de az életünk csónakjában ott van Krisztus, belé kell kapaszkodni, belőle kell erőt meríteni.

Krisztus prófétákat, szenteket is adott, akik segítenek megmaradni a helyes úton. Ezek közül hármat – a 130 éve született Márton Áront, a 800 éve elhunyt Assisi Szent Ferencet és a Csíksomlyón is tisztelt Szűz Máriát – állította példaként a zarándokok elé.

• Márton Áront idézve arról beszélt, hogy az erkölcs nem az ember találmánya, a világba bele van teremtve az isteni rend és harmónia. Kérte a híveket, hogy szeressék a teremtett világ rendjét, az erkölcsi rendet. „Tanítsuk erre a gyönyörű isteni rendre a következő nemzedékeket” – mondta. Márton Áron azon buzdítását is felidézte, hogy a hívek a történelem viszontagságai ellenére se veszítsék el a reményt, hanem találjanak elegendő önérzetet és erőt ahhoz, hogy megmutassák: tudnak a saját lábukon járni, összekapaszkodva építeni a jövőt.
• Assisi Szent Ferencet is a jelenlévők figyelmükbe ajánlotta, aki a szeretet útjára hív. „Erre a szeretetre van mindennél jobban szüksége a világnak, és benne a mi sok szenvedést megért magyar népünknek is. A hit és a szeretet országát kell felépítenünk. A szeretet országát nem lehet gyűlölettel építeni, a jogállamot nem lehet a jog áthágásával építeni. Erre is tanít, erre is hív minket Szent Ferenc, a szeretet útjának hírnöke” – mondta. Külön szólt a papokhoz, kérve, legyenek a betegek, idősek, szegények, gyerekek mellett, és a plébániák legyenek újra az imádság helyei.
• Intelmet intézett a házastársakhoz, hogy mondják ki újra a házastársi igent, az édesapákhoz, hogy legyenek „a családok papjai”, az édesanyákhoz, hogy legyenek „a családok szíve, a szeret tűzhelye”. A gyermekektől azt kérte, hogy tiszteljék, szeressék szüleiket, a fiataloktól, házastársaktól, hogy tiszteljék az életet és „adják tovább bőkezűen”.

Székely János kérte a zarándokokat: legyenek ízig-vérig keresztények, járjanak a felebaráti szeretet útján, és kapaszkodjanak Krisztusba. „Ha ezt tesszük, akkor lesz igazi jövőnk, akkor megújul egyházunk, akkor kinyílik szívünkben az örömvirág, akkor megtapasztaljuk a szeretet örömfakasztó erejét” – zárta szentbeszédét.

Urbán Erik, a Szent Istvánról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány rendfőnöke is köszöntötte a zarándokokat, akik szerinte ahhoz keresik az utat, hogy visszataláljanak belső forrásaikhoz. „Hazajöttünk, megérkeztünk, azért, hogy valójában mindannyian hazataláljunk” – fogalmazott. Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek szintén Márton Áront idézte, aki a kitartás fontosságára intett. Ünnepeljenek töretlen hittel, bizalommal és a búcsúhoz illő méltósággal – kérte a zarándokokat.

A csíksomlyói hegynyeregben összegyűlt zarándokok a tűző napon, kalappal, ernyővel védekezve hallgatták végig a misét. Sokan éjszaka vagy a hajnali órákban gyalog, egyházi énekeket énekelve érkeztek a székelyföldi vagy csángó keresztalják, szervezett kirándulócsoportok tagjaiként. Ők a papságot közrefogó kötélkordon után – amelyet a helyi katolikus gimnázium végzős diákjai visznek – csatlakoztak a csíksomlyói hegynyeregbe tartó menethez.

A zarándokok között volt Sulyok Tamás köztársasági elnök is, aki a gyergyószárhegyi keresztaljával gyalogolt. A búcsús szentmisén Áder János korábbi köztársasági elnök és felesége, Herczeg Anita is jelen volt. Sulyok Tamás köztársasági elnök pünkösdvasárnap Gyergyószentmiklóson is jelen lesz a magyarországi zarándokok részvételével tartandó szabadtéri szentmisén.