A Szabadság-szobor több mint műalkotás | Fotók: Pataky Lehel Zsolt
Az első világháborút követően Aradot Romániához csatolták, a román kultúrpolitika pedig száműzte a magyar emlékjeleket, így Zala György monumentális alkotását is hosszú évtizedekre elzárták a tekintetek elől. 1925-ben lebontották a kompozíciót, az allegorikus szoboralakokat pedig először különböző raktárakba, majd a laktanyaként szolgáló várba vitték.
74 év után szabadult ki a várfogságból, de további öt esztendőt kellett várni, míg hosszas tárgyalások, alkudozások, akadékoskodások után és kompromisszumok árán ismét felavathatták köztéren a műalkotást.
Az aradi Szabadság-szobor a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált.
A szoborállítás 20. évfordulója alkalmából Pataky Lehel Zsolt arra kérte Király Andrást, a Szabadság-szobor Egyesület elnökét, a megyei RMDSZ akkori vezetőjét és parlamenti képviselőjét, hogy elevenítse fel a szoborállítás körülményeit, idézze fel az akkori közhangulatot, s mesélje el, miként valósulhatott meg az aradi magyarság egyik legfőbb álma, a Szabadság-szobor újbóli felavatása. Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült interjút:
Megemlékezés szombaton
Az aradi RMDSZ szervezésében április 27-én, szombaton emlékeznek meg a szoborállítás 20. évfordulójáról. 18 órától a Román–magyar megbékélés parkjában ünnepi köszöntők hangzanak el, majd a Kolozsvári Állami Magyar Opera ünnepi gálaestje következik. Előtte, 16 órától a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében lakossági fórumot tartanak Kelemen Hunorral, az RMDSZ szövetségi elnökével.
