Meggyökeresedett Aradon a táncház – győződhettünk meg magunk is péntek este a városi étkezdében tartott összejövetelen. Minden egyes alkalommal jönnek új résztvevők a táncházba, ami azt bizonyítja, hogy egyre szélesebb körben híre megy az eseménynek, de kialakult egy elég népes állandó közönség, ami azt támasztja alá, hogy hiánypótló rendezvényről van szó. Sokan igénylik a szórakozásnak eme válfaját, a közösségi együttlétet autentikus magyar népzenei aláfestéssel, néptánctanulással és -énekléssel egybekötve, egy-egy jó pohár borral kísérve.
Pozitívuma az Aradi Táncháznak, hogy a kisgyerekeknek is nyújt foglalkozást – a tevékenységet ezúttal is Garai Melinda óvónő vezette –, és ők akarva-akaratlanul is magukba szívják a magyar népi játékokat, mondókákat, egyszóval a népi kultúrát. Talán ezért is népszerű a fiatal családok körében a táncház, hiszen nem kell otthon hagyni, másra bízni a gyereket, hanem a család minden tagja elmehet a táncházba, és a kicsik tényleg hasznos foglalkozáson vehetnek részt, nem csak „gyerekmegőrző” programot szerveznek számukra.
Az önszerveződő alapon, intézményi háttér nélkül működő Aradi Táncház a két önzetlen ötletgazda, Schmak Annamária és Borbély Réka – valamint családjaik – érdeme. A résztvevők növekvő száma pedig azt mutatja, nem öncélú kezdeményezésről van szó. A szárba szökkenő aradi táncházmozgalomnak messze elviszik a hírét a zenekarok; ezen a hétvégén a marosvásárhelyi Üver együttes húzta a talpalávalót, és Fazakas János oktatta a lépéseket kicsiknek és nagyoknak. A követező rendezvényen valószínűleg makói oktatóktól tanulhatnak a résztvevők.
