Negyvennégy éve hunyt el Pecsovszky József [AUDIÓ]

Az UTA-stadionnal szembeni Pecsovszky-szobrot olykor piros-fehér mezbe öltöztetik a vérmesebb aradi drukkerek

Október 6-án – az aradi vértanúk emléknapján, a magyar nemzeti gyásznapon – volt 44 éve, hogy elhunyt Pecsovszky József román és magyar válogatott labdarúgó, csatár. Temesváron született 1921. július 2-án, azaz idén lett volna 91 éves. Fiatalon, 47 évesen hunyt el.
16 évesen a Temesvári Kinizsi csapatában mutatkozott be a román élvonalban. 1940-ben egy rövid időre a Temesvári CAM játékosa volt, de visszatért a Kinizsihez. 1941-ben a Nagyváradi AC csapatához igazolt, amely a második bécsi döntést követően a magyar bajnokságban szerepelt. Három idényt játszott Váradon, 1943-ban ezüstérmes, 1944-ben bajnok lett a csapattal. 1944-ben a Kolozsvári AC-hoz szerződött, de a háborús események miatt minden bajnokság megszakadt.
1946 és 1951 között az aradi textilgyári csapat, az UTA (akkor ITA) játékosa volt, 1947-ben, 1948-ban és 1950-ben (Aradi Vörös Lobogó néven) román bajnokságot nyert a gárda. Az ’50-es évek elején a bukaresti katonacsapatnál, a mai Steaua elődjénél töltött három szezont, mialatt a fővárosiakkal lett aranyérmes. Szinte minden poszton szerepelt, egy alkalommal még kapus is volt. 32 alkalommal játszott a román, és háromszor a magyar nemzeti tizenegyben.
Játékos-pályafutását Aradon fejezte be 1961-ben, és a 13 vértanú városában alapított családot. Fiatalon érte a halál, épp egy történelmi dátumon, október 6-án, 1968-ban. Az aradi stadionnal szemben szobrot állítottak a tiszteletére, a múlt rendszerben Fair Play-díjat neveztek el róla, amelyet a legsportszerűbb szurkolótábor érdemelhetett ki. Két fia közül már csak a kisebbik, Pecsovszky László él Németországban. Szintén élvonalbeli futballista volt, és gyakran felkeresi édesapja sírját Aradon.
Itt meghallgathatja Pecsovszky László visszaemlékezését édesapjára, Pecsovszky Józsefre. A beszélgetést a 2011 őszi aradi véndiák-találkozón készített vele Pataky Lehel Zsolt a Temesvári Rádió és a Kossuth Rádió számára.

[audio src="http://aradihirek.ro/wp-content/uploads/media/Pecsovszky Laszlo.mp3"]