Kedden a védelmi minisztérium vezetőivel és a vezérkari főnökkel találkozott Arad polgármestere, hogy a vár civil használatba adásáról folyó tárgyalások újabb fordulóját tartsák meg. Gheorghe Falcă polgármester a csütörtök sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az önkormányzat szinte kivétel nélkül teljesítette a hadsereg feltételeit, de a helyőrség még mindig nem hajlandó kiköltözni a 18. században épült várból (amelybe gyakorlatilag 1919-ben befészkelte magát, és egy rövid szovjet megszállástól eltekintve, azóta is ott tartózkodik). A város az egység rendelkezésére bocsátott egy tízhektáros telket gyakorlótér céljából, kijelölte a helyet és elkészítette a városrendezési tervet annak a 250 tiszti lakásnak, amit az Országos Lakásügynökség építene szolgálati lakásként a katonáknak és tiszteknek, emellett a régi gáji kaszárnya felújításának tervét is elkészítette.
A hadsereg azonban további követelésekkel állt elő, éspedig, hogy a gáji laktanyát új épeletekkel egészítsék ki, ami hétmillió eurós pluszköltséget jelentene. Az aradi polgármester szerint a minisztérium képviselői hajlandóságot mutattak arra, hogy ezt állami költségvetésből építsék meg, és megígérték, hogy kezdeményezni fogják újabb kormányhatározat elfogadását, amivel a várat az önkormányzat tulajdonába adhatnák át.
A város európai uniós pénzekre pályázna, hogy felújítsák a műemléképületet, ami a térség egyik fő idegenforgalmi vonzereje lehetne.
Még mindig csak tárgyalnak a vár átadásáról-átvételéről
A rovatból ajánljuk:
A város két világháború közötti életéről szól.
Mi is a határtalan boldogság, és mi kell ahhoz, hogy átéljük?
A román–magyar együttműködés jó példája.
A vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért.
A szoborállítás európai tett volt.
