Hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra figyelmezteti az embert. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. A hamvazószerdát nevezik még szárazszerdának, böjtfogószerdának, vagy böjtfőszerdának. Ma csak háromszor szabad étkezni, egyszer jóllakásig, de húst nem szabad enni.
Király Árpád marosi főesperest, arad-ségai római katolikus plébánost a plébánia fiataljainak farsangja alkalmával kérdezte Pataky Lehel Zsolt, hogy mi illendő a nagyböjti időszakban, illetve mi nem, és mi az, amit egy fiataltól elvárnak ilyenkor. Hallgassa meg a Temesvári Rádió ifjúsági műsora számára készült riport részletét!
[ca_audio url="http://aradihirek.ro/wp-content/uploads/media/Hamvazosszerda.mp3" width="500" height="27" css_class="codeart-google-mp3-player" autoplay="false"]Audió
Hamvazosszerda.mp31.33 MB
