Be kellene-e zárni Arad megyében azokat a szakiskolákat, amelyekben mindenki megbukott az érettségin, vagy amelyekben vagy néhánynak sikerült a megmérettetés? – kérdezte az Aradi Hírek Király András oktatási államtitkárt. Arad megyében a borosjenei Sava Brâncovici iskolacsoportban minden érettségiző megbukott, a nagyhalmágyi (Hălmagiu) Moga Voievodban ketten, a ménesi Vasile Juncu-ban öten tettek sikeres vizsgát, de több, főleg vidéki szakiskolában születnek minden esztendőben gyászos vizsgaeredmények.
– Sajnos a minisztériumnak nincs határozott elképzelése ezekkel az iskolákkal kapcsolatban, de az biztos, hogy a több éves „eredményesség” alapján végre húzni kellene a nadrágszíjon – mondta Király András. – A szakiskolákban csak szakmát nem tanulnak a diákok, a tananyagot telenyomják elméleti oktatással. Az oktatási költségvetésben az iskoláknak kiosztott, a diákok létszáma után járó „fejpénz” 60 százaléka kidobott pénz, semmi haszon nincs belőle. Miközben az elméleti osztályokban túljelentkezés tapasztalható. Ami pedig az Aradi Csiky Gergely Főgimnáziumot illeti, ideje lenne átgondolni a szakosztályok struktúráját, hisz nem lehet a végtelenségig, például, autóvillanyszerelőket képezni. A törvény ugyanis megengedi, hogy egy osztályba több szakmát tanuló diákot vonjanak össze: az elméleti oktatást együtt hallgatják, a gyakorlatot mindenki saját szakterületén végzi. Persze, óriási gond megoldani magát a szakmai képzést, nincs hova küldeni a gyerekeket. A satu és reszelő már kevés, fejlettebb technológiákat, gépek kezelését kellene tanítani, de ismétlem, kérdés, hol?
Király András úgy véli, hogy a Brâncovici-hoz hasonló iskolacsoportok sorsa a tulajdonos helyi önkormányzatok kezében is van, nekik kell eldönteniük, meddig finanszírozzák az eredménytelenséget. Arra a felvetésre, hogy a polgármestereknek a bezárás voksokba kerülhet, az államtitkár megjegyezte: „az eredménytelenség, a megbukó érettségizők sem hoznak dicsőséget a polgármestereknek, a szülők elviszik onnan a gyerekeiket”.
– Arad megyében, magyar nyelvű szakoktatás szempontból a legnagyob veszély a Körösök vidéke, itt a szülők jelentős része a román szakoktatást választja, a gyerekek pedig beolvadnak a román többségbe. Vagyis itt nem csak az a gond, hogy például, negyven gyerek nem jön a Csikybe – magyarázta.
Király András a megoldást az egységes kilencedik osztály bevezetésében (is) látja, a diákoknak csak ezt követően kellene szakmát, szakot választani, kilencedikben kiderülne, ki, mire képes, mire van tehetsége. „Kerekítve, idén a 120 ezer érettségizőből 12 ezren végeztek szakiskolát, ami kevés egy jól működő, eredményes, jól felszerelt szakoktatás kiépítéséhez, amihez párosulna az elméleti tárgyak mennyiségének, nehézségi fokának is értelmes szabályozása. Ehhez legalább 25-30 ezer jelentkezőre lenne szükség. „Egy szakiskolában sajnos a 10 százalék sikeresen érettségiző már sikernek számít” – vázolta az állapotokat.
Irházi János
