Így reagáltak Aradon és Lippán a földrengésekre [AUDIO]
Két földrengés rázta meg hétfő este Arad megyét, ezeket az éjjel négy kisebb utórengés követte.
Hétfő este háromnegyed 9-kor a Richter-skála szerinti 4,9 tizedes erősségű földrengést mértek Arad megyében, a megyeszékhelytől 22 km-re délkeletre, Lippán. A földmozgás 2,2 km-es mélységben következett be, és az elmúlt 10 év legerősebb szeizmikus tevékenysége volt a térségben.
Az első rengést este 11 óra előtt pár perccel újabb, 4,3 tizedes erősségű követte, ennek epicentruma szintén a Maros-menti Lippa volt. Helyiek beszámolója szerint a templom tornya kilengett a földrengésben, de Aradon is remegő ablakokról, csörömpölő csillárokról, kiforduló szekrényajtókról számoltak be a közösségi oldalon a lakosok. Sokan utcára vonultak ijedtükben, kedden pedig erről beszélt mindenki – mondta Czernák Ferenc nyugalmazott lippai katonatiszt. Érezte a földrengést az aradi Barbócz Izabella is – mindketten elmondták élményeiket Pataky Lehel Zsoltnak a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült összeállításban. Hallgassa meg:
Az első két földrengést négy kisebb utórengést követte az éjszaka, illetve kedd hajnalban, ezek erőssége 2 és 2,7 tized közöttiek volt. A földrengéseket Békés vármegye több településén is érezni lehetett, de károkat sem a határ román, sem a magyar oldalán nem jelentettek.
Romániában a február 14-i, Gorj megyei 5,7 tizedes földrengés volt az idei legerősebb szeizmikus mozgás, akkor több épület is megrongálódott Olténiában, és több mint ezer utórengés követte.
Az M1 Híradója is beszámolt a földrengésről:
A rovatból ajánljuk:
A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát.
A 157 oktatási intézmény közül negyvenben alakítottak ki „elkülönítőket”, de a pedagógusok nem igazán küldik oda a diákokat.
A román könyvek fordítását végső esetben használják.
Sokáig a város legmagasabb építménye volt.
Online „népszavazás”.
Akik már fizettek, visszakaphatják a különbözetet.
