– Az elmúlt két év eseményei jelentősen rányomták a bélyeget a gazdaságra, a vállalkozói szférára. Számos cég került nehéz helyzetbe, emiatt pedig rengeteg embernek került veszélybe a munkahelye. Milyen intézkedésekkel segítették ebben az időszakban őket?
– A járványhelyzet egyik legnehezebb része a folyamatos bizonytalanság volt, ezért mi igyekeztünk kormányzati eszközökkel biztosítani a cégek fennmaradását és védeni a munkahelyeket. Gondoskodtunk arról, hogy közel egymillió munkavállaló, akit kényszerszabadságra küldtek, a fizetésének 75 százalékával megegyező támogatást kapjon. Ezen felül csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatást is bevezettünk, az alkalmazottak állami pótlék formájában pedig megkaphatták kieső jövedelmük 75 százalékát. Ez volt az úgynevezett kurzarbeit.
De állami támogatással megtérítettük 3 hónapig a kényszerszabadságról munkába visszaálló alkalmazottak bérének is közel felét. Sőt az általam koordinált 4.1.1-es kiírással kifejezetten a koronavírusjárványban nehéz helyzetbe került kis- és közepes vállalkozásokat támogattuk összesen 438 millió euró értékben. Ez volt az egyik leginkább várt kiírásunk, közel 1500 cég nyújtott be sikeres pályázatot. Ami pedig a cégek óriási energiaszámláit illeti, azon is igyekeztünk segíteni. A gáz árát felére csökkentettük, míg az áram két és félszer olcsóbb ahhoz képest, amekkora a piaci ár szerint kellene legyen.
– Az elmúlt hetekben több erdélyi településen is találkozott vállalkozókkal, akiknek az eddigi megvalósításokat és a közelgő pályázati lehetőségeket mutatta be. Mi a tapasztalata?
– Általában dugig megtelik a terem vállalkozókkal. Figyelnek, rengeteg kérdésük van, javaslatokat is megfogalmaznak, működik a párbeszéd. Februárban például a digitalizációs kiírásunkba számos olyan módosítás került bele, melyeket maguk a vállalkozók javasoltak.
Emellett persze elmondják panaszaikat is: sok esetben túlzottan bürokratikus a rendszer, nehézkezesen működik és mi ezen próbálunk változtatni. Már sikerült néhány változtatást elérnünk: most már online adhatják le a pályázati dokumentációkat és online is kell elszámolni. Illetve igyekeztünk felgyorsítani az értékelési folyamatot is, így bizonyos pályázatok esetében a leadás után egy hónappal már elkezdtük aláírni a szerződéseket. Sőt Romániában először megjelentettük a pályázati naptárat, így a vállalkozók pontosan tudják, hogy mikor milyen pályázatokra lehet számítani és fel tudnak készülni időben, hisz a mi érdekünk is, hogy minél könnyebb legyen pályázni és minél többen tudjanak pályázni.
– Románia rekordnagyságú uniós összegekhez jut hozzá. A pályázatok között kiemelt helyen áll a digitalizáció. Milyen lehetőségeik vannak a vállalkozóknak?
– Februárban indítottuk el az ország legnagyobb digitalizációs pályázatát 350 millió euró értékben, amelynek a határideje június 30, bőven van még idő pályázni. Illetve most van közvitán a 150 millió eurós digitalizációs pályázatunk is. A digitalizációs pályázatokkal kapcsolatban sokakban az a tévhit él, hogy néhány számítógép, nyomtató és hasonló eszközök vásárlásáról szól. A digitalizáció ennél sokkal több: új eszközökkel, új eljárásokkal új eredményeket érhetnek el a vállalkozások, automatizálhatják a gyártási és szolgáltatási folyamatokat, bővíthetik a termékskálájukat, így növelik a versenyképességet, ezáltal új munkahelyeket hozhatnak létre. De ezekből a pályázatokból automatizáláson, robotizáláson túl, mesterséges intelligenciáig, bármit meg lehet vásárolni, illetve valósítani. Ezért ajánlott IT-cégekkel is együttműködni, akik felmérik, hogy az adott vállalkozásokat hogyan lehet hatékonyan digitalizálni.
A digitalizáció mellett a másik jelentősen támogatott irányzat a kutatás és innováció, amellyel a cégek keveset foglalkoztak, hiszen a túlélésért küzdöttek, pedig ebben is óriási lehetőségek vannak. Az országos program keretében erre 743 millió euró, míg a regionális programok keretében közel 250 millió euró van. Itt a cégek összeállnak egy kutatóintézettel vagy egyetemmel és az ötlet megszületésétől egészen a prototípus legyártásáig gyakorlatilag az egész folyamatot lefedik. Ezek mind olyan pályázatok, amelyeket könnyen lehet a vállalkozások igényeihez, szükségleteihez igazítani, ezért érdemes, hogy minél több vállalkozó pályázzon.
– Mit üzenne az embereknek a kormányzati konzultációval kapcsolatban?
– Arra kérném őket, hogy jöjjenek el találkozóinkra, fórumainkra, mondjanak véleményt munkánkról, töltsék ki kérdőívünket a kormany.rmdsz.ro honlapon. Nekünk mindez sokat segít abban, hogy az elkövetkező két év prioritásait meghatározzuk.
K. D.
