Fennállásának 110. évfordulójára megújul a Bohus-palota [AUDIO]

A színház felőli homlokzat már elkészült | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A színház felőli homlokzat már elkészült | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Befejezésének 110. évfordulójára kívülről megújul az aradi szecessziós építészet egyik gyöngyszeme, a Bohus-palota.

A háromemeletes, ezenfelül tetőtér-beépítésű belvárosi bérház fennállásának több mint egy évszázada alatt egy sor köztiszteletnek örvendő személyiség lakott az épületben. A földszinti üzletek híre messze túljutott a város határain, emeleti helyiségeit jelentős pénzintézetek bérelték, a műteremlakásokban neves képzőművészek alkottak, és ott működött Aradon az első, kizárólagosan filmszínház céljaira kialakított moziterem, az egykori Apolló-, később Stúdió-mozi.

1912-ben a régi Bohus-ház lebontásával vette kezdetét az új Bohus-palota építése, ami valamikor 1914 nyarán készült el teljesen, de az azt megelőző évben, 1913 augusztusában az Apolló mozgóképszínház már bejelentette, hogy átköltözik az egykori Andrássy téri Lloyd-palotából az új Bohus-palotába, ahol erre a célra kialakított termet építettek. 80 éven át működött új hajlékában az Apolló, aminek a nevét később Fórumra, majd Stúdióra változtatták, mígnem a vetítések korszakának leáldozott – olvasható Puskel Péter helytörténész Palota a Zrínyi utcában című kismonográfiájában.

A Bohus család szlovák gyökerű, a felvidéki egykori Liptó vármegyei Behárfalva tekinthető a család ősi fészkének. Az évszázadok során a család innen rajzott szét a Szepességtől a magyar Alföldig, beleérte Csongrád és Arad vármegyét is, számos híres embert adva a tudománynak és a kultúrának. A világosi ág a 18. század közepére tehető, amikor Mária Terézia e vidéken új birtokot és címert adományozott Bohus Imrének, Arad megye ügyészének, későbbi táblabírójának. A Bohusok jelentős szerepet játszottak Arad és környéke társadalmi életében – folytatja Puskel Péter helytörténész.

  • A Bohus-palota és az Arad életében jelentős szerepet játszó Bohus család történetéről szól Pataky Lehel Zsolt összeállítása, amely a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült. Hallgassa meg:

Arad szecessziós bérpalotái a kommunista diktatúra államosításának, az 1989-es rendszerváltás után pedig a restitúciós törvényeket kihasználó ingatlanspekulánsoknak estek áldozatul. Hanyagság, gazdátlanság, avatatlanul elvégzett munkálatok tettek kárt a műemléképületekben. Az aradi önkormányzat négy éve úgy döntött, hogy a lepusztult állapotban lévő bérpaloták tulajdonosaira ötszörös ingatlanadót vet ki, ha azok nem újítják fel legalább a homlokzatot egy bizonyos határidőn belül. A megszorító intézkedés eredményt hozott, egyre másra restaurálják az egykor impozáns bérházakat, ezáltal a városkép is szépül Aradon.

A rovatból ajánljuk:

Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma
Az év elejétől április 10-ig 379 megbetegedést jegyeztek a megyében.
Kisebbségi iskolák román tantárgyolimpiáját rendezik meg a Csiky Gergely Főgimnáziumban
Az 5–12. osztályosok számára szervezett versenyen 19 megye több mint 250 diákjai vesz részt.
Elhunyt Almási Vince volt kisiratosi polgármester
Község- és közösségépítő ember volt.
Vincze Loránt: változtassuk meg az Európai Uniót! (x)
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője négy célt fogalmaz meg az idei EP-választásra.