Mint írja, az RMDSZ-es törvényhozók mind a szenátusban, mind a képviselőházban arra szavaztak, „hogy Románia ne legyen ügyészállam, hanem jogállam”. A hatalmi ágak szétválasztása mindenki érdeke – teszi hozzá –, és „elfogadhatatlan, hogy Romániában a nemzetbiztonságra hivatkozva bármikor, bárkit lehallgathatnak. Úgy vélem, hogy a bírák és ügyészek tevékenységének szétválasztásával tettünk egy lépést a jogállam megerősítéséért, mostani szavazatunkkal is ezt az utat követtük”.
Fontos döntésnek tartja Faragó Péter, hogy az RMDSZ javaslatára a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal. Az elfogadott módosítás ugyanakkor 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetést ró ki azokra a titkosszolgálatokban dolgozó személyekre, akik megkörnyékezik és befolyásolni próbálják a bírákat és ügyészeket.
A törvénymódosítás szigorúbb szakmai feltételeket szab az ügyészek esetében a szakmai előmenetelben. Ennek értelmében például a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságban (DIICOT) csak olyan ügyészek dolgozhatnak, akikkel szemben sosem volt fegyelmi eljárás, és nyolcéves bírói vagy ügyészi szolgálati idővel rendelkeznek (az eddigi hat év helyett).
Ami a nyugdíjazást illeti, az RMDSZ sem a képviselőházban, sem a szenátusban nem támogatta a tervezet azon előírását, amely lehetővé tette volna, hogy egyszerre kapjanak fizetést és nyugdíjat azok a bírák és ügyészek, akiket nyugdíjazásukat követően tovább alkalmaznak. A képviselőházban nem, a végső döntést hozó szenátusban viszont sikerült elfogadtatnia az RMDSZ-nek a halmozás elleni érveit. Az RMDSZ azt javasolta, hogy azok a személyek, akik bíróként vagy ügyészként vonulnának korkedvezményes nyugdíjba, ne halmozhassák nyugdíjukat az állami szférából származó fizetéssel.
„Nemzeti kisebbségként számunkra különösen fontos, hogy Romániában igazi jogállam legyen, ahol a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak és azokat be is tartsák!” – fogalmazott az aradi honatya.
