Király Árpád esperes-plébános áldotta meg a búzát | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban pogány eredetű népszokás. Szent Márk napján (április 25-én) vagy egy ehhez közel eső napon tartják meg – de magának a szertartásnak nincs kapcsolata Szent Márk ünnepével –, ezért esett a választás a 27-i szentmisékre.
A római katolikus egyházban búzaszentelő körmenetet tartanak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. Bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldják ilyenkor. Hogy a szertartások ne csúszanak egymásba, a körmenettől eltekintettek, csak a könyörgéseket tartották meg a négy égtáj felé fordulva.
A hagyomány szerint a búzaszentelő körmenetet Libériusz pápa rendelte el a 4. század közepén és a pogány Robigalia (vagy ambarvalia = körmenet a mezőre) ünnepet váltotta ki a keresztények közt – írja a Wikipedia.
