Bíró Zoltán: a következő mandátumban érik be ennek a négy évnek a gyümölcse [AUDIO]
Bíró Zoltán alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje | Fotó: RMDSZ
Arad megye északi részén, a Körös-köznek nevezett kistérség központja Kisjenő. A város magyar lakossága többnyire a Fehér-Körös déli partján elterülő Erdőhegyen él – az egykor önálló falu a 20. században lett a település része. Erdőhegyen működik az önálló magyar iskola, ott található a lélekszámban nagyobbik magyar gyülekezet, a református egyházközség temploma is.
Négy évvel ezelőtt csak két jelöltje jutott be a városi képviselőtestületbe az RMDSZ-nek, de egyiküket közülük, Bíró Zoltánt, az Aradi Református Egyházmegye főgondnokát alpolgármesternek választották közülük. Az idei, június 9-i helyhatósági választásokon ő lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje Kisjenőben, és szerinte az elmúlt három és fél év munkájának az eredménye, valamint az, hogy az RMDSZ mind a döntéshozó testületben, mind a végrehajtásban megbízható, szavatartó partner volt, húzóerő lehet, és az eddiginél több tanácsot juttathatnak be a magyarok a városi képviselőtestületbe.
Bíró Zoltán úgy véli, a jelenlegi város vezetés nehéz örökséget vett át, mert az elődök nem készítettek projekteket, nem írtak pályázatokat, így a nulláról kezdtek mindent, ezért a jelenlegi mandátum az alapozás időszaka volt – az építkezés, a szemmel látható fejlődés a következő négy év gyümölcse lesz. Pataky Lehel Zsolt kérdezte az RMDSZ kisjenői polgármesterjelöltjét, Bíró Zoltánt. Hallgassa meg:
COMANDAT DE UDMR ORG. JUD. ARAD,
REALIZAT DE SC LBC TORRENT STUDIO SRL
COD AEP: 23240001
A rovatból ajánljuk:
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdete. Erdély-szerte is megemlékeznek a forradalom kitörésének 178. évfordulójáról, Aradon 16.30-tól tartanak koszorúzást a Szabadság-szobornál.
Folytatódnak az útépítési és felújítási munkálatok Arad megye északi vidékén a kedvező időjárásnak köszönhetően.
Március idusa.
A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát.
A 157 oktatási intézmény közül negyvenben alakítottak ki „elkülönítőket”, de a pedagógusok nem igazán küldik oda a diákokat.
