1893. március 15-én nyílt meg az 1848–1849-es forradalmárok és szabadságharcosok, köztük a 13 vértanú honvédtiszt relikviáit őrző Aradi Ereklyemúzeum. A mintegy 17 ezer tárgyi emléket és dokumentumot számláló gyűjtemény létrehozásának a kovásza az ős-Kölcsey Egyesület volt. A ma is működő Kölcsey Egyesület vetítéssel egybekötött előadást szervezett a megnyitó 120. évfordulójára kedd este. Puskel Péter aradi helytörténész az idén százéves kultúrpalotában, a hajdanán éppen az ereklyemúzeum számára emelt épületben tarthatta meg előadását. Ám a szervezőket és hallgatóságot az Arad Megyei Múzeum „biztonsági okokból” nem engedte be a raktárba, ahová az ereklyéket száműzték – mondta Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke.
Pataky Lehel Zsolt a Temesvári Rádió kulturális műsora számára kérte Puskel Péter, hogy foglalja össze az ereklyemúzeum történetét.
[ca_audio url="http://aradihirek.ro/wp-content/uploads/media/120 eves az Ereklyemuzeum.mp3" width="500" height="27" css_class="codeart-google-mp3-player" autoplay="false"]
Az ereklyemúzeum megnyitásának 120. évfordulójára emlékeztek [AUDIÓ]
A rovatból ajánljuk:
Mi is a határtalan boldogság, és mi kell ahhoz, hogy átéljük?
A román–magyar együttműködés jó példája.
A vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért.
A szoborállítás európai tett volt.
A „befutók” Péró Tamás és ifj. Zágoni-Szabó András lehetnek.
