Az elrettentés napjából a szabadság szimbóluma lett [AUDIÓ]

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésének 170. évfordulóján, október 6-án az aradi Szabadság-szobornál tartott megemlékezésen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében felidézte, hogy a korabeli osztrák császári hatalom példát akart statuálni a vértanú tábornokok kivégzésével.

„Nem egyszerűen kivégezni akarta az ellenállás vezéralakjait, de holtukban is megalázni őket azzal, hogy nem az abban a korban rangjuknak kijáró golyót, hanem a köztörvényes bűnözők számára tartogatott akasztást tartotta nekik” – mondta.

Talán éppen a császári döntés kirívóan méltatlan, elrettenteni kívánó voltának köszönhető, hogy az aradi vértanúkra való emlékezés már a kivégzés napján elkezdődött – tette hozzá. „A boltok és egyéb nyilvános helyek bezártak, az aradi polgárok pedig tömegesen zarándokoltak a kivégzés helyére. Így vált sok-sok évtized alatt az aradi vértanúk napja a magyar szabadság emléknapjává. Évszázados tanulság: a szabadságért hozott áldozatot a nemzet töretlenül megőrzi emlékezetében” – hívta fel a figyelmet.

Hallgassa meg Kelemen Hunor beszédét:

A rovatból ajánljuk:

Hónapok óta nem folyik az ásványvíz a lippai forrásból
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, nincs köze a „kiszáradáshoz”.
Brit és lengyel nagykövetet fogadott a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke
Péró Tamás a gazdasági potenciált és a logisztikai előnyöket emelte ki.
Magyar közösségi programokat szervez és támogat a Délibáb Egyesület
A magyar kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával.
Háborús bűnösökről elnevezett utcák névváltoztatását kéri egy civil szervezet
Több önkormányzatot is beperelt az ügyvédként dolgozó aktivista.
Az október 6-i és a nemzeti gyásznappal kapcsolatos megemlékezések programja
A magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 177. évfordulója.