Az elrettentés napjából a szabadság szimbóluma lett [AUDIÓ]

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésének 170. évfordulóján, október 6-án az aradi Szabadság-szobornál tartott megemlékezésen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében felidézte, hogy a korabeli osztrák császári hatalom példát akart statuálni a vértanú tábornokok kivégzésével.

„Nem egyszerűen kivégezni akarta az ellenállás vezéralakjait, de holtukban is megalázni őket azzal, hogy nem az abban a korban rangjuknak kijáró golyót, hanem a köztörvényes bűnözők számára tartogatott akasztást tartotta nekik” – mondta.

Talán éppen a császári döntés kirívóan méltatlan, elrettenteni kívánó voltának köszönhető, hogy az aradi vértanúkra való emlékezés már a kivégzés napján elkezdődött – tette hozzá. „A boltok és egyéb nyilvános helyek bezártak, az aradi polgárok pedig tömegesen zarándokoltak a kivégzés helyére. Így vált sok-sok évtized alatt az aradi vértanúk napja a magyar szabadság emléknapjává. Évszázados tanulság: a szabadságért hozott áldozatot a nemzet töretlenül megőrzi emlékezetében” – hívta fel a figyelmet.

Hallgassa meg Kelemen Hunor beszédét:

A rovatból ajánljuk:

Szántay Lajos és az aradi szecesszió története filmvásznon
A városkép ma is őrzi a néhai főépítész munkásságának nyomát.
A kártérítésnél is nagyobb bírságot fizet a városháza az aszfalt hiánya miatt
A jogerős ítélet ellenére sem aszfaltoztak le egy utcát.
Ha vakáció, akkor nyári iskola
Június 29. és július 10. között szervezik meg három aradi oktatási intézményben.
Egyesület alakul az arad-hegyaljai történelmi borvidék megmentése érdekében
Az összefogástól a vállalkozások forgalmának növelését és a turizmus fellendülését remélik.
Ingyen parkoló a Szabadság-szobor szomszédságában
A városháza tervei szerint később többszintes parkolóházat építenek oda.
Háromnapos ünnepre hívnak a Pécskai Magyar Napok
A programban helyet kapnak a fiatalok, a néptánc, a hitélet és természetesen a Szent Iván-napi tűzugrás is.