Az elrettentés napjából a szabadság szimbóluma lett [AUDIÓ]

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésének 170. évfordulóján, október 6-án az aradi Szabadság-szobornál tartott megemlékezésen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében felidézte, hogy a korabeli osztrák császári hatalom példát akart statuálni a vértanú tábornokok kivégzésével.

„Nem egyszerűen kivégezni akarta az ellenállás vezéralakjait, de holtukban is megalázni őket azzal, hogy nem az abban a korban rangjuknak kijáró golyót, hanem a köztörvényes bűnözők számára tartogatott akasztást tartotta nekik” – mondta.

Talán éppen a császári döntés kirívóan méltatlan, elrettenteni kívánó voltának köszönhető, hogy az aradi vértanúkra való emlékezés már a kivégzés napján elkezdődött – tette hozzá. „A boltok és egyéb nyilvános helyek bezártak, az aradi polgárok pedig tömegesen zarándokoltak a kivégzés helyére. Így vált sok-sok évtized alatt az aradi vértanúk napja a magyar szabadság emléknapjává. Évszázados tanulság: a szabadságért hozott áldozatot a nemzet töretlenül megőrzi emlékezetében” – hívta fel a figyelmet.

Hallgassa meg Kelemen Hunor beszédét:

A rovatból ajánljuk:

Szörnyű megaláztatást kellett elviselniük a simonyifalvi deportáltaknak [AUDIO]
A faluból 59 lakost, férfiakat és nőket vittek a Szovjetunióba kényszermunkára, közül 13-an sosem tértek vissza a Gulag-lágerekből. Vasárnap az áldozatokra emlékeztek ökumenikus istentiszteleten, és megkoszorúzták a deportáltak emlékművét.
Balla Géza a Nemzet Gazdásza-címről: a ménesi borvidék díja ez [AUDIO]
Hivatásának tekinti a borvidék egykori dicsőgének visszaadását.
Nukleáris medicina laboratóriummal bővül az onkológia
Az aradi daganatos betegeknek nem kell máshova utazniuk a pontos diagnózisért és kezelésért.
Kihelyezett konzuli fogadónapot tartanak Aradon márciusban
Folytatódik a honosítás és a választási regisztráció, de lehetőség lesz különböző okmány-ügyintézésre is.