Aradon lenni: ünnep, fájdalom és kötelesség [AUDIÓ]

A miniszterelnök-helyettes szerint a történelem eseményeinek a megítélése egy nemzeten belül sem egységes.

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésének 170. évfordulóján, október 6-án az aradi Szabadság-szobornál tartott megemlékezésen Semjén Zsolt, Magyarország miniszerelnök-helyettese, emlékeztetve a vértanúk emlék ápolásának fontosságára, úgy fogalmazott: „Aradon lenni ünnep, Aradon lenni fájdalom, Aradon lenni kötelesség. Ünnep, mert az itt történtek kitörölhetetlenné tették Arad nevét, és fájdalom az, ami itt történt. De Aradon lenni kötelesség is, és mi azért vagyunk most itt, hogy 170 év múltán is emlékezzünk egykori hőseinkre, mártírjainkra.”

A miniszterelnök-helyettes szerint a történelem eseményeinek a megítélése egy nemzeten belül sem egységes, s példaként a Világosnál a fegyvert letévő Görgey Artúr szerepét hozta fel, akinek a döntése sokáig megosztotta a történészeket.

„Ha már egy nemzeten belül is ilyen árnyalt az értékelés, mit várhatunk másoktó. Másként vélekednek szabadságharcunkról az osztrákok, és más a román megítélés is. Hosszú idő és nagy türelem kell ahhoz, hogy az előítéletek enyhüljenek és a valós történelem szóhoz jusson. Ez nehéz, de nem lehetetlen” – mondta, és a közeledés példájaként említette, hogy másfél évtizeddel ezelőtt sikerült például a vértanuk emlékművét, a Szabadság-szobrot ismét felállítani Aradon köztéren, ha nem is az eredeti helyén.

Hallgassa meg Semjén Zsolt beszédét: