Archív felvétel egy tornyai római katolikus templombúcsúról
Egykor oktatási központ volt, magyarul, románul és szerbül folyt a tanítás, nyolcosztályos bentlakásos iskola működött Tornyán, de ez ma már csak emlék. A Millennium évében egy helybéli libapásztorlánynak a falu határában megjelent a Szűzanya, ezért búcsújáróhely is Tornya – mondta Jámbor Ilona, a Tornya fényben és árnyékban című monográfia szerzője.
Valamikor Tornyán többségben voltak a magyarok, de ma már ritkán hallani magyar szót az utcán – mondta Tóth Piroska hagyományőrző, a Tornyai Tájház társalapítója.
A 20. század közepén oktatási központ volt Tornya, románul, magyarul és szerbül folyt a tanítás, bentlakásos iskola működött a településen. Ma már románul is csak elemi szintű a tanítás. Az egykori iskola és a falu közéletének meghatározó személyisége volt Péter Antal néhai iskolaigazgató. A 110 éve született pedagógus 23 évig állt az iskola élén, 2013-ban emléktáblával fejezte ki tiszteletét iránta az utókor.
Ujj János egykori tornyai, utóbb aradi történelemtanár, helytörténész szerint a szocializmus erőltetett iparosítása az oka a tornyai magyarság fogyásának, az iskola leépülésének. Nagy István nyugalmazott pécskai fizikatanár, a 2013-ban megjelentetett Tornyai tanítók és tanulók című adattár szerkesztője megélte a tornyai oktatás fénykorát, és látta hanyatlását.
A falu múltjáról és jelenéről szól Pataky Lehel Zsolt összeállítása, amely a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült. Hallgassa meg:
