A Szoboszlay-per elítéltjeinek nyughelye ma sem ismert [AUDIO]
![<em>Hír szerkesztése</em> A Szoboszlay-per elítéltjeinek nyughelye ma sem ismert [AUDIO]](https://www.aradihirek.ro/sites/default/files/pecskai_56-os_emlekmu.jpg "Az In memoriam 1956 Egyesület által 2013-ban Pécskán állított emlékmű a Szoboszlay-per elítéltjei és kivégzettjei tiszteletére. A bronz rózsa néhai Dinnyés László képzőművész alkotása | Fotó: PLZS")
1956. október 23-án tört ki Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 11-én. A forradalmat véres megtorlás követte a kommunista diktatúra részéről, a leszámolások „utórezgései” a külhoni magyar területeken, így a szintén kommunista Romániában is érződtek.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő egyik legnagyobb romániai koncepciós per a Szoboszlay-per. Szoboszlay Aladárt, a temesvári születésű római katolikus plébánost, aki többek Aradon és Pécskán is szolgált, 1958. szeptember elsején tíz társával együtt végezték ki.
Pataky Lehel Zsolt összefoglalója a Szoboszlay-perről a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült. Hallgassa meg:
A rovatból ajánljuk:
A „2025. évi Erősödő Kárpát-medence Program kapcsán megvalósuló tevékenységek támogatása” program keretében. (x)
Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartják a templom búcsúünnepét.
Több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg.
Az őzek, dámvadak és vadnyulak száma közel felére csökkent a ragadozók miatt.
Súlyos allergiát válthat ki a gyomnövény virágzása.
A felelőtlen férfi 3000 leje bánta.
