Az aradi Alsótemetőben kedden indítják azokat az ásatásokat, amelyek során remélhetőleg megtalálják Szoboszlay Aladár és kilenc társa földi maradványait. Szoboszlay Aladár római katolikus plébánost és 56 vádlott-társát államellenes összeesküvés vádjával ítélték el 1958-ban. A pécskai pap Confederatio című művében egy Arad központú osztrák–román–magyar konföderáció létrehozásáról írt. Több társával azt tervezték, hogy az 1956-os magyar forradalommal párhuzamosan Romániában is forradalmat robbantanak ki. A román titkosrendőrség, a Securitate azonban hamar felgöngyölítette az ügyet és letartóztatta a szervezkedőket.
A temesvári perben 11 vádlottat golyó általi halálra, a többieket pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték. Végül Szoboszlay Aladárt és kilenc társát végezték ki. Az elítéltek hozzátartozóinak kérésére a kolozsvári táblabíróság 2010-ben újratárgyalta a Szoboszlay-pert, és jogerősen felmentette az elítélteket.
Az MTI idézi az IICCMER közleményét, amely szerint a fellelhető iratokból csak az derül ki, hogy a halálra ítélt férfiakat 1958. szeptember elsjén 23 és 24 óra között lőtték főbe, a kivégzés és az elhantolás helyszínét azonban nem jelölték meg az iratokban. A kivégzettekről csak évekkel később, 1960 és 1971 között állítottak ki halotti bizonyítványt. A kutatók azt valószínűsítik, hogy az aradi Alsótemetőnek egy olyan részében ástak számukra közös sírt, amelybe máig nem temettek másokat. A kutatók talajszkennerrel három olyan helyet is kijelöltek a temetőben, ahol a Szoboszlay-per áldozatai nyugodhatnak, ezeket bontják fel a kedden kezdődő ásatásokon egy temesvári katonai ügyész jelenlétében. Értesüléseink szerint Vekov Károly történész, az 1956-os erdélyi megtorlások kutatója is ejlen lesz.
„A rehabilitáció során a kivégzett személyeket ártatlanná nyilvánították, de az életüket már nem lehet visszaadni. Az egyedüli és a legfontosabb dolog, amit az áldozatok emlékéért tehetünk, hogy megkeressük a közös sírjukat, és visszaszerezzük a földi maradványaikat” – áll az IICCMER közleményében.
Az 1925-ben Temesváron született Szoboszlay Aladár mellett az 1913-ban Bécsben született Huszár Józsefet, az 1915-ben Gyergyószentmiklóson született Kónya Istvánt, az 1920-ban Pécskán született Lukács Istvánt, a Hunyad megyében 1907-ben, illetve 1901-ben született Tamás Imrét és Tamás Dezsőt, a Csíkpálfalván 1900-ban született Orbán Istvánt, a Csíkmadarason 1888-ban született Orbán Károlyt, a Sepsibükszádon 1914-ben született Ábrahám Árpádot és a Szemlakon 1895-ben született Alexandru Fîntînarut ítélték halálra és végezték ki.
