„A szabadság minden embernek, minden nemzetnek a legfontosabb érték. Nem olyan, mint egy ház, amit felépítesz, és áll, mint a cövek, legfeljebb újra kell festeni. A szabadságot folyamatosan kihívások érik, »karban kell tartani«. A szabadságot, amit megszereztünk, nem kaptuk ingyen” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ szövetségi elnöke kora délután Faragó Péter parlamenti képviselővel, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével tartott közös sajtótájékoztatót az erdélyi megemlékezések központi rendezvényeit megelőzően. Faragó Péter elöljáróban elmondta: az elmúlt két hétben zajlottak az Aradi Magyar Napok, „rengeteg program, sok meghívott és több ezer résztevő volt a rendezvényeken”. Az október 6-i nemzeti gyásznap hagyományosan az Aradi Magyar Napok záró rendezvénye. „Bízom benne, hogy Aradhoz méltó megemlékezés lesz” – mondta a késő délután kezdődő, kora estébe nyúló programokról.
A vesztőhelyen kezdődtek a megemlékezések
A vesztőhelyen 1881-ben állított obeliszknél kezdődtek az aradi megemlékezések csütörtök délután. Felföldi László pécsi megyéspüspök vezetésével ökumenikus imát mondtak a vértanúk lelki üdvéért, majd elhelyezték a koszorúkat a román és a magyar állam, a különböző egyházi és civil közületek képviselői. Kecskemétről a Református Kollégium, Hódmezővásárhelyről a Bethlen Gábor Kollégium diákjai kerékpáros emléktúrát szerveztek Aradra. A vértanúk leszármazottai nevében Mayering Katalin (Damjanich-leszármazott) és Vécsey Bánk koszorúzott.
17.30-tól szentmisét tartanak a vértanúk emlékére az Arad-belvárosi római katolikus plébániatemplomban: az idei főcelebráns és szónok Felföldi László pécsi megyéspüspök. 18.30-tól az emlékezők körmenetben vonulnak át a Román–magyar megbékélés parkjába, ahol a vértanúk emlékművénél, Zala György monumentális Szabadság-szobránál 19 órakor tartanak megemlékezést: beszédet mond többek között Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes. A koszorúzást fáklyás felvonulás követi a Szabadság-szobornál.
Kormányzati intézkedésekről is szó volt
Szerdai határozatával a kormány szabályozta a tűzifa, illetve a faalapú tüzelőanyagok árát március 31-ig – emlékezetetett a miniszterelnök-helyettes. „Romániában hárommillió háztartás még mindig fával fűt, nem érheti diszkrimináció őket. 400 lej/köbméterben határoztuk meg a tűzifa maximált árát, a faőrleményekből készült tüzelőanyagok árát pedig 1500 és 2000 lej/tonnában. A lakásokat és a háztartási fogyasztókat meg kell védeni az energiahordózók árának emelkedésétől” – mondta Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy a szenátusban úgy módosították a képviselőházban elfogadott törvénytervezetet, hogy bevették az egyházi intézmények fűtéstámogatását, illetve a közüzemi (víz- és csatornázási díjak „féken tartása”) és a közszállítási energiaárának állami támogatását.
Minden a 2023-as költségvetéstől függ, amit októberben fogad el a kormány, és novemberben terjeszti a parlament elé, hogy december végéig, január közepéig az önkormányzatok is elfogadhassák saját költségvetéseiket – magyarázta az RMDSZ elnöke. A kormány prioritásként kezeli a közberuházások támogatását – folytatta Kelemen, és „biztosnak” mondta a jövő évi állami nyugdíj emelését. „Az infláció mértékével kell emelni a nyugdíjakat, de ha a büdzsé lehetővé teszi, akkor kicsit többel is” – fogalmazott.
